Az internetes tartalmak szélesebb körű ellenőrzését célzó amerikai törvénytervezetek (SOPA, PIPA) elleni erőteljes mozgósítás, tiltakozáshullám és a kezdeményezők meghátrálása után Európa most (többek közt) attól zajos, hogy az említett tervezetek nagytestvérének tekintett nemzetközi ACTA (Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) ellen kerül sor tömeges tiltakozásra. Január végén, Japánban 21 európai ország írta alá (köztük hazánk is) a megállapodást, amelyen évek óta dolgoznak az ún. jogvédők, több tucat ország kormányainak bevonásával, ám a nyilvánosság erről vajmi keveset hallhatott. Február 11-re összeurópai akciónapot hirdettek, melynek keretében Magyarországon is demonstrációk várhatók.

A megállapodás lényegében az online "kalózkodás" megfékezésének ürügyén a netes tartalmak feletti átfogó ellenőrzési és beleszólási joggal hatalmazza föl a privát szektort. Lehetőséget adna a felhasználók adatforgalmának monitorozására, illetve a jogvédett tartalmakkal való „visszaélések” szankcionálására, az egyes oldalak bezárásától a „vétkes” felhasználók nethasználattól való eltiltásán át büntetőjogi felelősségre vonásukig.  Ez a legjobb esetben is azt jelentené, hogy a szabad internetnek, ahogy ma ismerjük, befellegzett. Kicsit több gyanakvással élve az ACTA érvénybe léptetése egy kvázi digitális rendőrállam kialakulása felé tett jelentős lépésnek is tekinthető és sokan így is gondolnak rá. Ha el is tekintünk a különféle elméletektől, akkor is kijelenthető, hogy a háttérben „összeesküvés” húzódik: a magukat rendszerint (szerzői) jogvédőnek föltüntető szervezetek első sorban a szórakoztatóipari óriáscégek profitérdekeit védelmezik. Ezek a lobby-erők úgy tűnik, a világ kormányaiban partnerekre találtak az internet megregulázását célzó törekvésükhöz. A megegyezés évek óta tartó előkészítése zárt ajtók mögött, a nyilvánosság megkerülésével zajlott, ami valljuk be, önmagában sem valami bizalomgerjesztő. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy amíg a nagyvállalati elit érintett csoportjai a profitjukat és befolyásukat féltik, a politikai elitek a tömegek feletti kontroll elvesztésétől, az önszerveződéstől tartva igyekeznek gátat vetni a szabad információ-áramlásnak.

A magam részéről mégis úgy gondolom, elsősorban tág értelemben vett kultúrharc folyik. Ahogy a remek, Steal This Film II (Lopd el ezt a filmet! II.) című dokumentumfilm is bemutatja, az új technikák, például a digitális tartalom-szerkesztés, illetve a netes fájl- és tartalommegosztás elterjedése hatással van társadalmunkra, megváltoztatja kultúránkat, ahogy egykor a könyvnyomtatás elterjedése kapcsán is történt. Ez az alapvetően kulturális természetű változás szembe megy a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt hatalmi struktúrákkal, hiszen alapjaiban rengeti meg tekintélyüket, sőt elavulttá, meghaladottá teszi őket. Leegyszerűsítve az internet, a web2 decentralizált jellege nem-központosított kultúra kialakulását segíti. Az emberek immár nem pusztán és feltétlenül nézők, fogyasztók, vagy választók lehetnek, akik a nagy gazdasági és politikai erő-központokban előállított „tartalmak” passzív befogadói, hanem sokkal inkább résztvevők. Bármely felhasználó könnyedén szerzővé, tartalom-szolgáltatóvá válhat, illetve módosíthatja, „remixelheti” a már létező tartalmakat (a fájlcserélés mellett elég a videó-megosztókra, vagy az ehhez hasonló blogokra gondolni). Ezek a fejlemények nem pusztán a szerzői jog újragondolásának szükségességét vetik föl, azt is jelzik, hogy technikai, illetve kulturális szempontból már sok tekintetben meghaladtuk a jelenlegi gazdasági és politikai rendszer kereteit. A (fájl)megosztás kultúrája szemben áll a kapitalizmus jelen formájával, a részvétel (technikai) lehetőségei pedig egyre feltűnőbben mutatnak rá a képviseleti demokrácia intézményrendszerének elavultságára.

Az ACTA-t legutóbb aláíró országok, ahogy eddig is, hallgattak az ügyről, kivéve Lengyelországot. Varsó bejelentette az aláírás tényét, válaszul hamar megkezdődött a civil és parlamenti tiltakozás. Napokon belül az ország több mint két tucat városában került sor ezreket számláló tüntetésekre, az Anonymous csoport is akcióba lendült, majd Európa több országában is demonstrációk kezdődtek. A láthatóan váratlan méretű tiltakozásra reagálva előbb Lengyelország, majd Csehország is felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A február 11-re, szombatra hirdetett európai akciónaphoz csatlakozva itthon Budapesten, Szegeden és Pécsett is tüntetéseket szerveznek.

Az ACTA érvénybe lépéséhez a csatlakozó országok parlamentjeinek, illetve az EU-n belül az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a megállapodást. Ez utóbbi szavazás júniusra esedékes, így várható, hogy a mostani tüntetéshullámot újabbak fogják követni. 

 

 

A videó szövegének leirata:

"Ha én elnök lennék, nem egyedül lennék az!

 
Mi úgy gondoljuk, hogy a hazai és globális krízisből nem tudunk kilábalni egy rosszul működő rendszer keretei között. A politikusok nem képviselnek Bennünket! A képviseleti demokrácia kiüresedett. A gazdasági és a politikai elit mindenütt összefonódott, ez veszélyezteti az ügyek valódi megvitatását. Az emberek hangja ma pénzzel könnyen felülírható. A választott képviselők elsősorban szűk körök érdekeit képviselik, a politikai kommunikáció fontosabbá vált a politika tartalmánál.

Mikor lesz már végre az ember a középpontban?

Mi nem akarunk többet a politikusokra várni. Hiszünk benne, hogy az emberek közötti viszonyok gyökeres átalakulása, a valódi szolidaritás megtapasztalása, a szándék a közös fejlődésre egy újfajta társadalmat hozhat létre. Lázadunk a közöny és az erőszak minden formája, így a gazdasági erőszak ellen is. Lázadunk az ellen a hit ellen, hogy a szegénység természetes velejárója a világunknak. Olyan társadalmat akarunk, ahol az oktatás, az egészségügy és a lakhatás mindenki számára hozzáférhető. Hiszünk benne, hogy érdemes a valós egyenlőségre törekedni. 

Mindezek érdekében szükség van az állampolgári, közösségi és társadalmi részvétel minden formájára. Szükség van a közvetlen demokrácia módszereinek tartalommal való megtöltésére, a meglévő eszközök és technikák használatára. Vitakörökre, mozgalmakra, demonstrációkra, a tereink visszafoglalására! Világszerte erősödik a paradigmaváltást sürgetők hangja. Történelmi lehetőség bontakozik ki a gyökeres változtatásra.

Nem számít, ki az elnök – a forradalom a mindennapokban zajlik, a részvételen és az egymásért való felelősségvállaláson keresztül, általunk.

Valódi demokráciát, most!"

 

 

A magyarországi Valódi Demokráciát Most! Occupy Hungary csoport örömmel fogadta a hírt, hogy a hétvégén több tüntetés is szerveződik Budapesten. A részvételi demokrácia alapja, hogy véleményünknek demokratikus módokon hangot adjunk. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e egymással, vagy éppen ellentétes álláspontot képviselünk, szeretnénk kifejezni támogatásunkat minden aktív állampolgár felé, aki az utcára vonul, és másokat is véleménynyilvánításra és részvételre buzdít társadalmunk közös ügyeiben.
 
A társadalmi béke, az együttműködés, a vélemény- és sajtószabadság fontos közös értékeink. Reméljük, a hétvégén megrendezésre kerülő események középpontjában is ezen értékeink hangsúlyozása fog állni.
Ezek az értékek bal- és jobboldaltól függetlenül alapvetőek, amelyeket egyik oldal sem sajátíthat ki magának! Elzárkózunk minden, másokat méltóságában sértő, kirekesztő, minősítő megnyilvánulástól.
 
Mi is úgy látjuk, hogy napjainkban nagy szükség van a béke, a megbékélés hangsúlyozására, ezért üdvözöljük, hogy sokak számára fontos ez. Mindannyiunknak tenni kell azért, hogy ezek ne csak kiüresedett, elhasznált és felhasznált szavak legyenek.
 
Társadalmunk hosszú évek óta hordozza magában a történelem és a politika által ejtett sebeket. A közéletet és mindennapi életünket is áthatja a neheztelés, a bosszúvágy, a bűnbakok keresése. Úgy gondoljuk, hogy valódi válaszok társadalmunk problémáira csak a megbékélésből születhetnek. Csak a megbékélés által teremthetünk tisztánlátást a "szemet szemért" elv és az egymással szemben álló érdekek zűrzavarában.
 
Ezért támogatunk mindenkit, aki a jelenlegi kiüresedett politikai rendszer hatalmi játszmái közepette valóban a valódi megbékélésére törekedve emeli fel a szavát egy új, részvételen alapuló, emberközpontú társadalom létrehozása érdekében.
 
Üdvözöljük azokat is, akik a demokrácia kulcsfontosságú értékeiért, a sajtó- és szólásszabadságért lépnek fel. Tudjuk: a mindenkori hatalom, természetéből fakadóan megpróbálja elnyomni az érdekeinek nem kedvező hangokat. De gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy az emberi tudatot nem lehet ellenőrizni. Egyetlen rendszer sem tudta ellenőrizni soha. Az emberek közötti folyamatok fejlődnek - függetlenül attól, hogy "képviselőink" milyen újabb és újabb szabályozásokkal akarják ezt megállítani.
 
Mi, itt, ma, közös hazánkban nem lehetünk egymás ellenségei. Azon értékek együttese nélkül, amiért a hétvégén sokan felemelik a szavuk, nem épülhet élhető társadalom.
A társadalmi béke, a megbékélés, az együttműködés, a türelem, a vélemények szabad megfogalmazása és terjesztése alapvető feltételei egy jobb világnak.
 
Egy olyan világnak, ahol valódi résztvevői, alakítói vagyunk saját társadalmunknak.

 

 

Valami elkezdődött. 2011. december 6. könnyen lehet, hogy bevonul a történelembe. A Los Angeles-i városháza üléstermében  ugyanis a képviselők egyhangúan támogattak egy alkotmánymódosítási javaslatot, mely szerint ezentúl az alkotmányos jogok csak természetes személyeket, vagyis élő emberi lényeket illessenek meg, vállalatokat ne.

Természetesen innen még hosszú az út odáig, hogy ebből tényleges alkotmánymódosítás legyen, de a folyamat elindult. 2012. január 4-én New Yorkban is hasonló határozatot hoztak és sürgetik, hogy a Kongresszus is foglalkozzon az üggyel.
 

 
A kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy egy civil koalíció által folytatott "kampány" hatására metropoliszok politikusai fordulnak végre szembe (egyhangúan) az óriási befolyással rendelkező, hatalmas lobby-erőt fölmutatni képes óriáscégekkel, azok érdekeinek képviselete helyett a választók érdekeit tartva szem előtt. Az Egyesült Államokban egy, a választási kampányok vállalati befolyásoltságát tovább növelő, következményeiben az alsó "99%-ra" és a demokráciára nézve igen fenyegető jogi precedens született a Legfelsőbb Bíróság Citizens United kontra Szövetségi Választási Bizottság-ügy kapcsán, 2010 januárjában (5:4 arányban) hozott döntése nyomán. A bíróság tulajdonképpen az emberekéhez hasonló, az Alkotmány Első Kiegészítésében foglalt jogokat biztosított a vállalatoknak, lényegében kiterjesztve rájuk a szólásszabadság jogát. A cégek, mint jogi személyek szólásszabadságra való hivatkozása önmagában megkérdőjelezhető, nem beszélve a vállalati hatalommal és ezen jogokkal való együttes visszaélések és a további jogok megszerzésének lehetőségéről.
Az óriáscégek eddig is jelentős túlhatalma miatt aggódók úgy érezhették, az USA (és vele a világ) jó úton halad a különböző sci-fi disztópiákból ismert totális vállalati uralom felé. 
A vállalatok alkotmányos és polgári jogokkal való visszaélései elleni harc első mérföldköveit éppen 9 éve, 2002 decemberében és 2003 januárjában tették le Pennsylvania államban a Porter-i és Licking-i járások önkormányzatai, mikor is elsőként mondták ki: a cégek nem formálhatnak igényt ezen jogokra.

A konkrét ügy jelentőségén is túlmutat a kezdeményezés sikeressége abban, ahogy a civilek rámutatnak a képviseleti demokrácia "működési rendellenességeinek" egyikére, (talán legfontosabbikára, nevezetesen a politikai és pénzügyi-gazdasági elitek mind szorosabb összefonódására) a választott képviselőknek szegezve a kérdést: "Kiket is képviseltek?". A hatás legalábbis figyelemre méltó.

Breaking News: a vitatott bírósági döntés második évfordulóján a kezdeményezők a bíróságok országos elfoglalásával kívánnak tiltakozni, az Occupy-mozgalom mintájára.

 

 

 
 A napokban találkoztam egy rendkívül érdekes fölvetéssel egy, a WikiLeaks-szel kapcsolatos oldalon, a következőkben ezt ismertetem. 
Heather Marsh írása "Javaslat a kormányzásra a 2011 utáni világban" címmel jelent meg. Lényegében a részvételi, közvetlen demokrácia megvalósítására ajánl figyelmünkbe egy technikai modellt, ám megközelítése újszerű: nem a meglévő politikai rendszerben való részvétel "elektronizálásából" indul ki, hanem egy, a "valódi e-demokráciának" jobban megfelelő hálózati modellben gondolkodik. Nem feltétlenül a konkrét elképzelés, inkább a gondolkodás iránya izgalmas.

>>"Az optimizmus politikai tett. Valójában, ezekben a napokban a cinizmus engedelmesség." Alex Steffen

 Már rég esedékes egy teljesen új kormányzási, irányítási rendszer az egész világon. A politikai képviselet, vagy a paternalisztikus és átláthatatlan hatóságok szükségességét felülírta a technika. A nemzetállami kormányzás most éppen annyira önkényes és logikátlan, mint amilyennek a városállami találtatott korábban. A nagyvállalatoknak ma megvan a szabadságuk, hogy egy határok és társadalmi felelősségvállalás nélküli világban ténykedhessenek, akkora tulajdont birtokolhassanak, melyet egy személy sem kívánhat és hogy kézben tarthassanak egy kvázi világkormányt és jogi rendszert, amelynek következményei a Föld erőforrásaira és az egyének jogaira nézve tarthatatlanok. 
Hogy elérjük a változást, melyet 2012-re kívánunk, hogy az egyéneknek az ellenőrzés és felelősségvállalás lehetőségét biztosítsuk, hogy a regionális rendszereket regionális kormányzás alá helyezhessük és megvédhessük a jövő nemzedékek örökségét, egy új politikai modellre van szükség.<<

Marsh megállapítja, hogy az olyan rendszerekben, melyekben egyes csoportok kezében van a hatalom, az egyén jogai mindig veszélyeztetve vannak. Miután felhívja a figyelmet egy olyan jogrendszer szükségességére, amely nem engedi a csoportérdekeknek az egyéni jogok fölé helyezését, autonóm "peer to peer"(P2P), magyarul mondjuk "társtól társig" felhasználói csoportok rendszerének kialakítását javasolja. 

Ezen az elven működik a torrentezés is, azok az ún. BitTorrent fájlmegosztó szoftverek, melyeknél a tartalmak a felhasználók számítógépei közt kerülnek megosztásra, nem egy (központi) szerverre/ről tölthetők föl/le. Nagyon érdekesnek és izgalmasnak tartom, hogy ez a fölvetés a csak "netes kalózkodásnak" becézett jelenség technikai alapját képező paradigmából vezet le egy új társadalmi utópiát. Világszerte növekednek az ún. kalózpártok, amelyek egyelőre leginkább a fájlmegosztás "legalizálására" való törekvésükről ismertek (bár maga a P2P fájlmegosztás nem illegális, csak a jogvédett tartalmak körül zajlik vita) , ám számos más kérdéssel is foglalkoznak és talán a leginkább haladó társadalmi-politikai nézeteket képviselik, több országban immár parlamenti szinten is. Gyakorlatilag ezen a téren is a nagyvállalati status quo kontra új lehetőségek és megközelítések közti kultúrharc folyik. Erről a küzdelemről, illetve a fájlmegosztás kultúrájáról, illetve kultúra-szemléletéről szól a remek Steal This Film II című dokumentumfilm is.

Visszatérve a javaslathoz: a szerző szerint a jelenleg hierarchikusan szervezett rendszerek sokkal jobban kormányozhatnák magukat autonóm, átlátható és porózus P2P felhasználói csoportok által, mindenki számára biztosítva az ellenőrzés lehetőségét és egyben felelősséggel ruházva föl az embereket. A rendszer felépítését a következőképpen vázolja:

"Autonóm: a felhasználói csoportok mindazon emberekből állnak, akiket az adott (al)rendszer érint, akiket nem érint, azok nem tagjai.

Átlátható: minden, a rendszerhez kötődő információ teljesen transzparens kell legyen, annak érdekében, hogy a felhasználók részt vehessenek az ügyekben, és/vagy ellenőrzésükben.

Porózus: a közreműködés lehetősége minden felhasználó számára nyitott kell legyen bármelyik csoportban, az adott csoport tagjainak felügyeletével.

P2P ("Társtól Társig"): a csoportoknak a következőkből kell állniuk: felhasználók, akik visszajelzéseket adnak és vizsgálják azokat, közreműködők, vagyis olyan érdeklődő felhasználók, akik időnként hozzájárulnak a munkához a tagok felügyeletével, tagok, akik a többiek által elismerten rendelkeznek a megfelelő szakértelemmel és teljes mértékben elfogadottak a csoport részéről, valamint egy központi csoport, amelynek tagjai elismerten rendelkeznek a szükséges szintű szakértelemmel, hogy irányt szabhassanak a(z al)rendszernek.

Meritokrácia: ezen felhasználói csoportok mellékhatásaként olyan dolgozók bukkannak föl, akik a munkával való elégedettség három fő motiváló erejével rendelkeznek, vagyis önállósággal, magabiztossággal és céltudatossággal. Az emberek bármivel foglalkozhatnak, amivel szeretnének, nem kell feltétlenül ajánlásokat fölmutatni, képesítést szerezni, nem kell feltétlenül tapasztalat, vagy hatósági jóváhagyás. Ha a munka elég jó, a felhasználói csoport el fogja fogadni. Mindenki abban a rendszerben dolgozhat, amelyik érdekli, olyan szinten végezve munkát, amilyenen képes rá,  olyan mértékben belemerülve, amennyire szeretne.

A rendszereket a felhasználói csoportoknak kell megszervezni, nem nemzetek, vagy szerződések alapján. A nemzetközi rendszerekbe olyasmik tartoznának, mint az Internet, telekommunikáció és tudás, a helyi rendszerekbe olyanok, mint szállítás, élelmiszertermelés és társadalmi szolgáltatások. Bármely esetben, amikor csupán egy család, vagy egyetlen személy érintett egy ügyben, az kizárólag a saját hatáskörük (és felelősségük). Bármely helyi felhasználói csoport, vagy egyén hozzáférhet más csoportokhoz kereskedelem, tudás megosztása, katsztrófa-elhárítás stb. céljából. Autonóm, de összekapcsolt módon.

Globális közvagyon

Bármi, ami globális érték, vagy nem tartozhat egyetlen nemzedékhez, az nem pusztítható el és nem formálható rá igény egyetlen személy, vállalat, vagy kormány részéről sem. A Globális Közvagyonnak magában kell foglalnia az űrt, a légkört és az elektromágneses mezőt, a mélytengeri óceánt, föld- és víztömegeket, melyeknek mérete elegendő, hogy világméretű hatást gyakoroljanak, a ritka, vagy globális szempontból meghatározó élővilágot és emberi örökséget.
A tudás, mint a közvagyon része, nyitott kell legyen, beleértve felfedezéseket, történelmet, bármilyen alkotói munkát és az emberek önkormányzásához szükséges információkat, kivéve a személyes adatokat. Biztosítani és bátorítani kell az ötletek és a kreativitás szabad kibontakozását.

A Közvagyon kezelésére, a vele való gazdálkodásra egy porózus és átlátható P2P szervezetet kell fölállítani, melynek mandátuma nem csupán kezelésére, de védelmére és megőrzésére is vonatkozik. Minden rendszernek, amely hatással van a Közvagyonra, együtt kell működnie ezzel a szervezettel.

 2010-ben felébredtünk. 2011-ben fölkeltünk. 2012-ben felülkerekedünk."

 

 

 A boltbalopás, vagy shopdropping lényegében a fogyasztói társadalom kritikájának egy eszköze, módszer művészet és akcionizmus határán, leginkább a street art-tal rokonítható. A boltok, áruházak polcain hagyott "terméknek látszó tárgyak" , illetve "önkényesen" átcsomagolt termékek általában valamilyen kapitalizmus- és fogyasztáskritikát megfogalmazó üzenettel operálnak.

Esetünkben a fogyasztói tudatosság (avagy öntudat) fontosságára szerettük volna felhívni a figyelmet, amely a karácsonyi vásárlási láz csúcsán különösen aktuális üzenet. A részvétel elve nem korlátozható csupán a politikára, a kereskedelem és a gazdaság átláthatósága, civil kontrollja ugyanúgy fontos, az egyéni tudatosság és felelősségvállalás pedig szintúgy üdvös, illetve szükséges ezen a területen is.

 

 

 Az adóssággal terhelt pénz, a kamatos kamat rendszere a végtelen növekedés paradigmájába kényszeríti a világgazdaságot, hiszen az adósságot „ki kell nőni” – mondogatják. Túl azon, hogy égbekiáltó igazságtalanságokat szül, azt is könnyű belátni, hogy egy véges természeti, ökológiai rendszeren belül (a Földön) ez képtelenség, a növekedés nem tarthat örökké. A gazdaság felépítménye inog, közben pedig sokszor olyan természetességgel beszélnek a lehetséges összeomlásáról, mint az időjárásról. A jelenlegi, összetett válságot már nem csak a természeti környezet, az emberek is mind inkább megszenvedik. Ha mi magunk nem vagyunk biztonságban a bankárok és a politikusok kezeiben, a bolygó élő rendszere sincsen, melynek részei vagyunk!

A budapesti Bank Center előtti akciónkkal erre az életveszélyes ellentmondásra, a növekedési kényszer és a véges erőforrások egymásnak feszülésére igyekeztünk ráirányítani a figyelmet: két motívum, a Jenga-játék és a Danse macabre (haláltánc) köré épülő performance, illetve villámcsődület segítségével.

 

 

Újabb nemzetközi akciónaphoz, illetve az immár globálissá vált Occupy-mozgalomhoz csatlakozva november 11-re térfoglaló akciónapot hirdettünk. A fővárosi Bank Center előtt a Nyugat-európaiakhoz és amerikaiakhoz hasonló sátortábort állítottunk föl, igaz, csupán szimbolikus, demonstratív jelleggel, ugyanis az "életvitelszerű köztérhasználat" tilalmára (vagyis a hajléktalanok elleni rendeletre) való hivatkozással nem kaptunk engedélyt a folyamatos ott tartózkodásra (a tábort éjszakára el kellett bontanunk).

A nap folyamán puszta jelenlétünkön túl performance-ok sorával demonstráltuk, hogy alapvető politikai-gazdasági-társadalmi paradigmaváltást és gondolkodásbeli változást tartunk szükségesnek, illetve a konszenzus-orientált Emberek Tanácsa módszertan alkalmazásával kezdeményeztünk beszélgetéseket ennek lehetséges módjairól, lándzsát törve az állampolgári, közösségi és társadalmi részvétel elve mellett.

 

Az akció meglehetősen nagy médiavisszhangot keltett, néhány a tudósítások közül:

http://atv.hu/video/video-20111111_valodi_reszveteli_demokraciat_koveteltek_a_bank_center_elott

http://index.hu/video/2011/11/13/budapestet_is_elerte_a_vilagforradalom/

http://www.noltv.hu/video/3998.html

http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/budapestet-elfoglaltak-az-aktivistak-riport/2011-11-11/9524

http://vilagforradalom.files.wordpress.com/2011/11/mn11.jpg (a Magyar Nemzet cikke)

Nagy örömünkre Pécsett is tartottak megmozdulást, ismét:
http://vimeo.com/31994682

 A United for Global Change elnevezésű nemzetközi kezdeményezés a spanyol Indignados (Felháborodottak)-mozgalom nyomdokain járva hirdetett globális akciónapot október 15-re, öt hónappal az utánra, hogy Spanyolország-szerte százezrek vonultak utcára kifejezve afölötti elégedetlenségüket, ahogy az összefonódó politikai és gazdasági elit a pénzügyi világválság okait és következményeit kezeli. Valódi, részvételi demokráciát, társadalmi és környezeti igazságosságot követeltek, illetve kidolgoztak és alkalmazni kezdtek egy részvételen alapuló, közvetlen demokratikus, konszenzus-orientált közösségi egyeztető és döntéshozó módszertant. A mozgalom hamar követőkre talált Európa-szerte (hazánkban is). Nyártól kezdve Izraelben és Chilében mentek óriási tömegek az utcákra, hasonló követelésekkel, majd szeptemberben "Foglaljuk el a Wall Street-et!" jelszóval az USA-ban is demonstrációk kezdődtek. Az október 15-i nemzetközi demonstráció-sorozatot többek közt "Világforradalom a valódi demokráciáért, most!" néven hirdették meg.

Ezen előzményektől inspirálva, illetve a kezdeményezéshez csatlakozva jött létre csoportunk Budapesten, az itteni esemény megszervezésére. Nem hagyományos értelemben vett tüntetést, inkább a találkozásra és a párbeszédre fókuszáló demonstrációt szerveztünk, amelynek középpontjába a spanyol "Emberek Tanácsa" módszertan magyar viszonyokra adaptált változatát állítottuk. A pénzközpontú kapitalizmus és a képviseleti demokrácia válságára, illetve a kibontakozó ökológiai krízis kihívásaira adandó válaszok, alternatívák megvitatását, illetve fölvázolását célzó tanácskozás öt alaptéma köré szerveződött. Célunk olyan helyzet megteremtése volt, melyben a konszenzusra törekvés és a részvételi demokrácia megtapasztalható, ha csak szimbolikusan is, de rövid időre "megvalósuló utópiaként" átélhető. A helyszínen, vagyis az Erzsébet téren résztvevő több száz embertől kapott reakciók azt mutatták, erre nagy a fogadókészség. A közös fölkészülés után, az esti fáklyás felvonulás idejére a tömeg durván 1500 fősre nőtt. Miután a Szabadság térre vonultunk, az összegyűltek meghallgathatták az Emberek Tanácsa eredményének, tehát a konszenzust nyert megállapításoknak az összesítését, aktivistáink szónoklatait és az akcióhoz csatlakozó zenei fellépők előadásait.

Az MTV Híradó tudósítása a globális és a budapesti eseményekről

További videók: http://vilagforradalom.wordpress.com/aktualis/o15-videok-budapest/

Örömünkre Pécsett is csatlakoztak az akciónaphoz: http://www.pecsistop.hu/regio/igy-tombolt-a-vilagforradalom-pecsett-fotok/948558/

 

 

 Valódi Demokráciát Most!

Miért, miről és hogyan?

A globális válság, a hazai és a nemzetközi helyzet egyre súlyosabb alakulása 2011 tavaszától a civil világ ébredéséhez, tömeges demonstrációkhoz vezetett szerte a világban. A tiltakozási hullám új szintre került az október 15-re meghirdetett, az egész világot érintő akciónappal.

Szerte a Földgolyón közös gondolkodásra, vitára és új lehetőségek kidolgozására készülődnek az emberek. Nem az uralkodó elithez könyörögnek, nem másoktól várják a megoldást, hanem összegyűlnek megbeszélni és „rendezni végre közös dolgainkat”. A mai világban a pénz és a profit diktál, ahelyett, hogy az emberek és közösségeik érdekei érvényesülnének.

A Valódi Demokráciát Most – VilágForradalom távlati célja egy emberközpontú, fenntartható közösségi társadalom megteremtése. A WorldrEvolution a világ fejlődését jelentő kifejezés, ami a társadalmaink békés, befogadó, de változtatni kész erejét jelenti.

Globális megmozdulások keretében a felháborodottak, a névtelenek, a hangtalanok kivonulnak az utcákra, elfoglalják a köztereket és békésen követelik a valódi demokráciát, a tényleges többség, tehát a társadalom és a környezetünk érdekeinek elismerését, emberi és szociális jogaik érvényesülését.

Az akciók mellett a kezdeményezők online és offline eszközökkel segítik a közösségek és állampolgárok minél szélesebb részvételét a döntések meghozatalában.

Tiltakozunk a megszorító politikák ellen, amelyek a vétlen sokaságra hárítják át a gazdasági és politikai elitek által gerjesztett válság terheit! A megszorítások nem megoldják, hanem tovább mélyítik a válságot. Egy valódi demokrácia megteremtésének módját keressük és alternatívákat fogalmazunk meg a fennálló rendszer helyett. Számunkra most itt Magyarországon is elérkezett az ideje annak, hogy csatlakozzunk ehhez a politikai pártoktól és erőszaktól, gyűlölettől, kirekesztéstől mentes, globális tiltakozási hullámhoz!

A gazdasági és a politikai hatalom képviselői mindenütt a világon eddig is saját szempontjaikra figyeltek, a társadalom érdekeinek kellő képviselete helyett. Mi is ezt éljük meg ma Magyarországon. Valamennyi, a rendszerváltás óta magát demokratikusnak nevező kormány figyelmen kívül hagyta a társadalom tömegeinek szempontjait, az egyre szélesebbé és mélyebbé váló szegénység és elszegényedés ellenére.

Ez a helyzet tarthatatlan, amelynek mihamarabb véget kell vetni!

A politikai, gazdasági és pénzügyi elit értésére adjuk, hogy gyökeres változásokat követelünk és a jövőnkről mi magunk akarunk dönteni! Nem vagyunk áruk a politikusok és a bankárok kezében, mert ők nem bennünket, hanem a tőkeprofit, a „kevesek” érdekeit képviselik.

A elmúlt 20 év valamennyi kormánya, de különösen a jelenlegi, tekintélyelvű, populista és nem vesz tudomást az emberek alapvető jogáról, amely az ügyeikben való részvétel jogát jelenti. A jelenlegi kormányzat társadalomellenes, szegényellenes, munkavállaló-ellenes döntései már sokakat az utcára hívtak. A Valódi Demokráciát Most – VilágForradalom nem egyszerűen egy e sok megmozdulás között. Részesei vagyunk egy globális társadalmi összefogásnak! Nem a kormány ellen tüntetünk, hanem az ellen is, ahogyan a döntések születnek és ahogyan az országunkat működtetjük!

A célunk az, hogy közösen fogalmazzuk meg, mit várunk a jövőnktől, milyen világot akarunk, együtt, közösen felépíteni. Mi az, aminek másképpen kell lennie, és hogyan működjenek a dolgok?

Hogyan akarunk részt venni a döntések megszületésében, hogyan tudjuk képviselni szempontjainkat? Mit kell tennünk azért, hogy a bankárok, a gazdaság szereplői és az elvileg minket szolgáló politikusok ne szoríthassanak háttérbe bennünket, saját gazdagodásuk és hatalmuk érdekében?

Széles társadalmi vitára javasolt témák:

1. Kereteket a valódi demokráciához! Részvételi demokrácia felé mozduljunk, társadalmi egyeztetést, szociális párbeszédet, és a demokrácia kis köreit!

2. Az állam szerepéről. Felelős államot, szembenállás helyett együttműködést, állampolgári  beleszólást, az állam polgárainak tiszteletben tartását!

3. Alapvető emberi és szociális jogaink biztosítását! Legyen tere az egyéni képességek kibontakozásának, és legyen valóban szabad a véleménynyilvánítás, a vallásgyakorlás és a kulturális sokszínűség megélésének lehetősége! A megélhetéshez szükséges minimális jövedelem és a lakhatás biztonságát, értelmes munkalehetőségeket! A szerzett társadalmi és munkavállalói jogaink alkotmányos védelmét! Progresszív közteherviselést!

4. Kerüljön a helyére a gazdaság! A gazdaság eszköz, nem cél! A társadalom érdekei felette állnak a gazdaságénak, és ez nem lehet másként! Szociális és szolidáris gazdaságot, felelős társadalmi vállalkozásokat!

5. Fenntartható működést, a környezeti értékek megbecsülését! Fenntartható világot akarunk! Helyi termelés, helyi gazdálkodás, helyi piac, minél teljesebb önellátás elterjesztését! Változásokra van szükség a vízgazdálkodás, energiahasználat és a fogyasztási szokásaink terén!

Bővebben: http://vilagforradalom.wordpress.com/temajavaslatok/

A Valódi Demokráciát Most – VilágForradalom a társadalmi önszerveződés és önvédelem mozgalma! Olyan mértékben tud ennek a feladatának eleget tenni, amilyen mértékben országos mozgalommá válik. Gyere és találkozz velünk a valóságban is! 
Csatlakozz itt: http://www.facebook.com/valodidemokraciatmost

Hazánk többi városában is szerveződnek már az állampolgári találkozók.
Ha mégsem, kezd el Te!