Valami elkezdődött. 2011. december 6. könnyen lehet, hogy bevonul a történelembe. A Los Angeles-i városháza üléstermében  ugyanis a képviselők egyhangúan támogattak egy alkotmánymódosítási javaslatot, mely szerint ezentúl az alkotmányos jogok csak természetes személyeket, vagyis élő emberi lényeket illessenek meg, vállalatokat ne.

Természetesen innen még hosszú az út odáig, hogy ebből tényleges alkotmánymódosítás legyen, de a folyamat elindult. 2012. január 4-én New Yorkban is hasonló határozatot hoztak és sürgetik, hogy a Kongresszus is foglalkozzon az üggyel.
 

 
A kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy egy civil koalíció által folytatott "kampány" hatására metropoliszok politikusai fordulnak végre szembe (egyhangúan) az óriási befolyással rendelkező, hatalmas lobby-erőt fölmutatni képes óriáscégekkel, azok érdekeinek képviselete helyett a választók érdekeit tartva szem előtt. Az Egyesült Államokban egy, a választási kampányok vállalati befolyásoltságát tovább növelő, következményeiben az alsó "99%-ra" és a demokráciára nézve igen fenyegető jogi precedens született a Legfelsőbb Bíróság Citizens United kontra Szövetségi Választási Bizottság-ügy kapcsán, 2010 januárjában (5:4 arányban) hozott döntése nyomán. A bíróság tulajdonképpen az emberekéhez hasonló, az Alkotmány Első Kiegészítésében foglalt jogokat biztosított a vállalatoknak, lényegében kiterjesztve rájuk a szólásszabadság jogát. A cégek, mint jogi személyek szólásszabadságra való hivatkozása önmagában megkérdőjelezhető, nem beszélve a vállalati hatalommal és ezen jogokkal való együttes visszaélések és a további jogok megszerzésének lehetőségéről.
Az óriáscégek eddig is jelentős túlhatalma miatt aggódók úgy érezhették, az USA (és vele a világ) jó úton halad a különböző sci-fi disztópiákból ismert totális vállalati uralom felé. 
A vállalatok alkotmányos és polgári jogokkal való visszaélései elleni harc első mérföldköveit éppen 9 éve, 2002 decemberében és 2003 januárjában tették le Pennsylvania államban a Porter-i és Licking-i járások önkormányzatai, mikor is elsőként mondták ki: a cégek nem formálhatnak igényt ezen jogokra.

A konkrét ügy jelentőségén is túlmutat a kezdeményezés sikeressége abban, ahogy a civilek rámutatnak a képviseleti demokrácia "működési rendellenességeinek" egyikére, (talán legfontosabbikára, nevezetesen a politikai és pénzügyi-gazdasági elitek mind szorosabb összefonódására) a választott képviselőknek szegezve a kérdést: "Kiket is képviseltek?". A hatás legalábbis figyelemre méltó.

Breaking News: a vitatott bírósági döntés második évfordulóján a kezdeményezők a bíróságok országos elfoglalásával kívánnak tiltakozni, az Occupy-mozgalom mintájára.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.