Nagy vihart kavart a képviseleti demokráciánkban hazánk vezetésére választott egyik polgártársunk érvelése: ha a nők a szüléssel foglalkoznának és sok gyereket szülnének, akkor jobban becsülnék őket a férjeik és nem lenne családon belüli erőszak.

Hogyan értékelhetjük a történteket?

POZITÍVUMOK:

• Állampolgári aktivitás, népi kezdeményezés zajlott a családon belüli erőszak büntethetőségéről.
• Magyarországon 106 ezer ember fejezte ki közös akaratát: foglalkozni kell ezzel a kérdéssel!
• A Parlament napirendre tűzte.
• A vitában megszólaló kormánypárti képviselő megjegyzései országos fölháborodást váltottak ki, ismét megmutatkozott a közösségi média ereje, megmozdultak a civilek. A kormányzó párt végül - mentve ami menthető - kénytelen a népi kezdeményezés mellé állni.
  

NEGATÍVUMOK:

• Képviselőink éjszakába nyúló ülésen, este tíz után tárgyaltak a “hiszen ez nem olyan súlyú kérdésről”. Elgondolkodhatunk: vajon mi lehet fontosabb, mint amiről maguk az állampolgárok nyilvánítják ki, hogy számukra fontos?
• Kormánypárti képviselő jelentette ki: a nőknek elsősorban szülniük kell, utána jöhet az egyenjogúságuk kérdése, a többgyerekes anyákat pedig többre becsülnék a férjeik! Elhangzott (itt, 4’11”-től): „Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét, talán a (sic!) anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés” mellé, és “Elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülne a családon belüli erőszak.” (Varga István)
• A kormánypárt nevében senki nem kért még bocsánatot. Varga képviselő úr ugyan sajnálja. Sajnálja, de nem ismerte el, hogy az Ország Házában semmibe vette a magyar emberek felét, és kimondta: nincs joguk rendelkezni saját életük felett, mert előbb a nemzet fennmaradása, utána az egyes emberek joga önrendelkezésre, önmegvalósításra és védelemre.
• A kormányzó párt csak az után kezdi komolyan venni a népi kezdeményezést és változtat álláspontján nagy hirtelen, hogy Varga képviselő úr megjegyzéseinek "hála" országos botrány kerekedett az ügy körül.

Vasárnapra szerveződik egy megmozdulás, “Nők lázadása” néven, Varga István kijelentéseivel és a nők elleni erőszakkal szemben. Csoportunk természetesen támogatja a kezdeményezést és csatlakozunk a demonstrációhoz. A kedves olvasót is erre bíztatnánk.

Azonban szerintünk nem csupán a nők elleni erőszakról, sokkal többről van szó.

Ez nem csak a nők ügye, sőt!
A férfiaké is, akik ha hallgatnak, elfogadják, hogy a nőket csak szülni képes biológiai egységnek tekintse bárki. Egy felelős társadalom nem tűrheti, hogy tagjainak felét akár csak egyetlen képviselő is semmibe vegye, jogait elvitassa.

Ez az ügy egymás, mint emberi lények autonómiájának tiszteletéről szól.

Mindemellett szól arról is, hogy egy magára valamit is adó demokráciában nem fordulhatna elő egy népi kezdeményezés, 106 000 ember akaratának a választott képviselők általi látványos semmibe vétele. (Az, hogy végül, kármentés gyanánt mégis az ügy mellé állnak, önmagában nem feledteti a néhány nappal korábbi magatartásukat. Arról nem, beszélve, hogy mind tudjuk, ez kizárólag a botránynak köszönhető.)

Szerintünk:

2012 Magyarországán egy választott képviselő…

a részvételi demokrácia eszközével felvetett kérdés…

méltatlan időpontban zajló parlamenti vitájában…

a nőket “ember” helyett szinte csak “szülő” szerepbe szorítva,

a védelemre szoruló, bántalmazott állampolgárok, felnőttek és gyermekek érdekeit semmibe véve,

saját ideológiai álláspontját igyekezett rákényszeríteni valamennyiünkre.

Tiltakozunk ez ellen!

Véleményünk szerint a kormányzó pártnak illene bocsánatot kérnie:

• azoktól az állampolgároktól, akik a négyévenkénti politikusválasztásnál több aktivitásra is hajlandóak. Akik kifejezték akaratukat: foglalkozzon a Parlament, választott képviselőink a családon belüli erőszak kérdésével;
• azoktól a nőktől, gyermekektől és férfiaktól, akik mindennapjainak szenvedését vették semmibe a zömmel férfi politikusok;
• a nőktől, akiket csak szülőnek tartanak, és semmibe veszik gondolkodó, alkotó énjüket.

Az ellenzék tagjait és a kritikusokat pedig általában óva intenénk attól, hogy szélsőséges megnyilvánulásokra az ellenkező szélsőségekkel reagáljanak. Ahogy egy blogger-kollégánk megfogalmazta: nem kell elhinnünk, „hogy csak a „szüljetek, mert méhében él a nemzet”, illetve az „abortáljatok, mert szabadok vagytok” közül választhatunk”.