A fenntartható fejlődés szerteágazó, interdiszciplináris (tudomány-területeken átívelő) fogalom, amely ökológiai, gazdasági, kulturális és társadalmi dimenziókat egyaránt magában hordoz, azokat összefüggéseikben vizsgálja. Legfőbb célkitűzése a természet és az emberiség - a társadalmi igazságosság elvének érvényesülését is magában hordozó - egyensúlyának megteremtése. A fogalom megjelenésekor még a gazdasági és az ökológiai, környezeti szempontok összeegyeztetésére helyezték a hangsúlyt, mára azonban, lényegében annak belátásával, hogy nem egyenrangú, hanem egymásba ágyazódó (al)rendszerekről van szó (a gazdaság a társadalom alrendszere, a társadalom pedig az ökoszisztémáé), ez eltolódott az ökoszociális fenntarthatóság elvének irányába.


jenga300.jpgAz 1960-as évektől kezdve, az iparosodás következtében robbanásszerűen növekvő globális népesség és a gazdasági növekedés kényszere által fokozódó környezeti terhelés hosszú távú következményeinek felismerése nyomán kialakuló „ökologikus szemlélet eredményeként világossá vált, hogy egy az eddigitől eltérő, a környezeti és társadalmi károkat figyelembe vevő gazdasági és társadalmi működésmódra van szükség a globális katasztrófa elkerülése érdekében. A gazdaság, a piac, az ipar és az iparosított módon működő mezőgazdaság károkozásának árait a jelenlegi társadalmak sérülékeny csoportjaira illetve a jövő generációira terhelik. Ezeket a problémákat egyik oldalról a zöld, környezet- és természetvédő mozgalmak, másrészről a társadalomkutatók, szociális szakemberek tudatosították. Integrálásuk az ökologikus gondolkodásmódban jelenik meg.” (Herpainé Márkus Ágnes, 2011) A Római Klub 1972-es, A növekedés határai című publikációja széles körben hívta föl a figyelmet minderre.  A fenntartható fejlődés fogalma nem előzmények nélkül való, de gyors elterjedése az ENSZ ún. Brundtland-jelentésének (Közös jövőnk, 1987.) hatására következett be. A jelentésben foglalt definíció szerint „…a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A környezettel való viszonyban paradigmaváltást jelentő fogalom a generációkon átívelő felelősség és méltányosság, a fejlődés fogalmának mennyiségi helyett minőségi kritériumokra épülő újraértelmezése, a gazdaság elsőbbségének megkérdőjelezése és az ökológiai-társadalmi-gazdasági érdekek rendszerszintű egyeztetése, illetve a takarékosság és a károkozás megelőzésének szemléletét tükrözi. „Láng István úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés fogalma a kezdettől politikai üzenet egyrészt a szegényeknek, mert célul tűzi ki, hogy jusson mindenkinek legalább annyi, amennyi szükséges az alapvető emberi szükségletek kielégítéséhez (társadalmi és környezeti igazságosság elve – a szerk.), másrészt a gazdagoknak, hogy életmódjukat és fogyasztási szokásaikat szerényebben és takarékosabban alakítsák ki.” (Albert József, 2011)

A fent leírtak talaján kialakuló ökológiai mozgalmak alapvetően három csoportra oszthatók: természetvédő, környezetvédő és ökopolitikai. Ez utóbbi „irányzat már nem csak megóvni, „rezerválni” akar, hanem társadalmi víziói, törekvései is vannak. Decentralizált, demokratikus társadalmat szeretnének, amely a természettel összhangban fejlődik. Már nem csupán a természet védelme fontos számukra, hanem a természethez fűződő megváltozott, új viszony.” Céljuk az ökológia-ellenes gazdaság és társadalom megváltoztatása. „Az 1980-as évektől az ökológiai problémák globálissá válásával párhuzamosan megjelentek a transznacionális környezeti mozgalmak is. (…) Ezek közül a legismertebbek a Greenpeace és a Föld barátai. Szervezett megmozdulásaik rendkívül figyelemfelkeltőek, látványosak, s törekednek a médiák bevonására is.” (Albert, 2011) – ilyen formán a 2010-es évek elején jelentkező új típusú globális tiltakozómozgalmak előképének tekinthetők. A "hagyományos" ökológiai mozgalmak mára professzionális szintet értek el és erősen intézményesültek, a politikai képviselet rendszereibe való integrációjukkal jórészt elvesztették eredeti mozgalmi jellegüket. Az ökologikus gondolkodásmód széleskörű térnyerése révén .immár világszerte számtalan, a fenntarthatóságot alapelvnek tekintő kezdeményezés található a társadalmi szerveződés valamennyi szintjén.

közösségi kert Bp500.jpgKözösségi kert Budapesten


Az ökologikus megközelítések holisztikus, ágazatközi jellegükből fakadóan olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek valódi megoldásokat teremtenek, tehát a problémák alapvető mozgatórugóit, gyökerét ismerik fel, és arra reflektálnak, illetve amelyek érdemben segítenek méltó életet élni és nem okoznak további társadalmi, környezeti károkat sem. Az új generációs tiltakozómozgalmak (Anonymous, Indignados, Occupy, stb.) nagyban támaszkodnak erre a megközelítésmódra, és bár esetükben a fennálló pénzügyi-gazdasági-politikai rendszer szociális és politikai jellegű bírálata tűnik hangsúlyosabbnak, ez valójában az ökológiai összefüggésekkel egységben jelenik meg.

Kulcsfogalmainkat összegző sorozatunk további részei itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://valodidemokraciatmost.blog.hu/api/trackback/id/tr325306367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása