Az internetes tartalmak szélesebb körű ellenőrzését célzó amerikai törvénytervezetek (SOPA, PIPA) elleni erőteljes mozgósítás, tiltakozáshullám és a kezdeményezők meghátrálása után Európa most (többek közt) attól zajos, hogy az említett tervezetek nagytestvérének tekintett nemzetközi ACTA (Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) ellen kerül sor tömeges tiltakozásra. Január végén, Japánban 21 európai ország írta alá (köztük hazánk is) a megállapodást, amelyen évek óta dolgoznak az ún. jogvédők, több tucat ország kormányainak bevonásával, ám a nyilvánosság erről vajmi keveset hallhatott. Február 11-re összeurópai akciónapot hirdettek, melynek keretében Magyarországon is demonstrációk várhatók.

A megállapodás lényegében az online "kalózkodás" megfékezésének ürügyén a netes tartalmak feletti átfogó ellenőrzési és beleszólási joggal hatalmazza föl a privát szektort. Lehetőséget adna a felhasználók adatforgalmának monitorozására, illetve a jogvédett tartalmakkal való „visszaélések” szankcionálására, az egyes oldalak bezárásától a „vétkes” felhasználók nethasználattól való eltiltásán át büntetőjogi felelősségre vonásukig.  Ez a legjobb esetben is azt jelentené, hogy a szabad internetnek, ahogy ma ismerjük, befellegzett. Kicsit több gyanakvással élve az ACTA érvénybe léptetése egy kvázi digitális rendőrállam kialakulása felé tett jelentős lépésnek is tekinthető és sokan így is gondolnak rá. Ha el is tekintünk a különféle elméletektől, akkor is kijelenthető, hogy a háttérben „összeesküvés” húzódik: a magukat rendszerint (szerzői) jogvédőnek föltüntető szervezetek első sorban a szórakoztatóipari óriáscégek profitérdekeit védelmezik. Ezek a lobby-erők úgy tűnik, a világ kormányaiban partnerekre találtak az internet megregulázását célzó törekvésükhöz. A megegyezés évek óta tartó előkészítése zárt ajtók mögött, a nyilvánosság megkerülésével zajlott, ami valljuk be, önmagában sem valami bizalomgerjesztő. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy amíg a nagyvállalati elit érintett csoportjai a profitjukat és befolyásukat féltik, a politikai elitek a tömegek feletti kontroll elvesztésétől, az önszerveződéstől tartva igyekeznek gátat vetni a szabad információ-áramlásnak.

A magam részéről mégis úgy gondolom, elsősorban tág értelemben vett kultúrharc folyik. Ahogy a remek, Steal This Film II (Lopd el ezt a filmet! II.) című dokumentumfilm is bemutatja, az új technikák, például a digitális tartalom-szerkesztés, illetve a netes fájl- és tartalommegosztás elterjedése hatással van társadalmunkra, megváltoztatja kultúránkat, ahogy egykor a könyvnyomtatás elterjedése kapcsán is történt. Ez az alapvetően kulturális természetű változás szembe megy a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt hatalmi struktúrákkal, hiszen alapjaiban rengeti meg tekintélyüket, sőt elavulttá, meghaladottá teszi őket. Leegyszerűsítve az internet, a web2 decentralizált jellege nem-központosított kultúra kialakulását segíti. Az emberek immár nem pusztán és feltétlenül nézők, fogyasztók, vagy választók lehetnek, akik a nagy gazdasági és politikai erő-központokban előállított „tartalmak” passzív befogadói, hanem sokkal inkább résztvevők. Bármely felhasználó könnyedén szerzővé, tartalom-szolgáltatóvá válhat, illetve módosíthatja, „remixelheti” a már létező tartalmakat (a fájlcserélés mellett elég a videó-megosztókra, vagy az ehhez hasonló blogokra gondolni). Ezek a fejlemények nem pusztán a szerzői jog újragondolásának szükségességét vetik föl, azt is jelzik, hogy technikai, illetve kulturális szempontból már sok tekintetben meghaladtuk a jelenlegi gazdasági és politikai rendszer kereteit. A (fájl)megosztás kultúrája szemben áll a kapitalizmus jelen formájával, a részvétel (technikai) lehetőségei pedig egyre feltűnőbben mutatnak rá a képviseleti demokrácia intézményrendszerének elavultságára.

Az ACTA-t legutóbb aláíró országok, ahogy eddig is, hallgattak az ügyről, kivéve Lengyelországot. Varsó bejelentette az aláírás tényét, válaszul hamar megkezdődött a civil és parlamenti tiltakozás. Napokon belül az ország több mint két tucat városában került sor ezreket számláló tüntetésekre, az Anonymous csoport is akcióba lendült, majd Európa több országában is demonstrációk kezdődtek. A láthatóan váratlan méretű tiltakozásra reagálva előbb Lengyelország, majd Csehország is felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A február 11-re, szombatra hirdetett európai akciónaphoz csatlakozva itthon Budapesten, Szegeden és Pécsett is tüntetéseket szerveznek.

Az ACTA érvénybe lépéséhez a csatlakozó országok parlamentjeinek, illetve az EU-n belül az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a megállapodást. Ez utóbbi szavazás júniusra esedékes, így várható, hogy a mostani tüntetéshullámot újabbak fogják követni. 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.