A társadalmi igazságosság elve az esélyegyenlőség és a szolidaritás ideáján nyugszik, az emberi jogok és méltóság tiszteletét helyezi előtérbe, az emberhez méltó élet alapvető feltételeinek általános, vagy legalábbis minél szélesebb körű biztosítását célozza. Nem egalitarizmust, egyenlősítést, hanem a rosszabb helyzetű társadalmi csoportok életfeltételeinek, elfogadható életminőségének biztosítását jelenti. Érvényesülését sokan a társadalmi béke megteremtésének előfeltételeként tartják számon. Alapjait már a judaizmus, a kereszténység, az iszlám és a hinduizmus tanításai is megfogalmazták. Jelenkori, progresszív értelmezése szorosan összefügg a fenntartható fejlődés fogalmával, így az ökoszociális igazságosság komplex, a globális természeti, társadalmi, környezeti és gazdasági folyamatokat összefüggéseikben értelmező elvéről is beszélhetünk.

 
hands-in-sand 280.jpgA szociális igazságosság modern fogalmát és koncepcióját Luigi Taparelli D’Azeglio jezsuita pap alkotta meg a XIX. század közepén, Aquinói Szt. Tamás tanításai alapján. XI. Piusz pápa 1931-es enciklikájában tovább finomította és a katolikus társadalmi tanok közé emelte. A kifejezést sokféle, gyakran ellentmondásos értelmezésben használták. A politikai diskurzusba John Rawls filozófus hozta be 1971-es, The Theory of Justice című művével, az akkoriban formálódó ökológiai mozgalom és mások is hamar magukévá tették a fogalmat. A gondolat, hogy az emberhez méltó minimális létfeltételek mindenkit megilletnek hívta életre a garantált társadalmi minimumjövedelem, más néven feltétel nélküli alapjövedelem koncepcióját ezidőtájt megfogalmazó kezdeményezéseket is. A német Zöldek pedig az évtized végén a mozgalom négy alappillére közé emelték azt, így az ökológiai bölcsesség, a társadalmi igazságosság, a bázisdemokrácia és az erőszakmentesség lettek az ökologikus gondolkodás alapelvei. A társadalmi és biológiai rendszerek közötti párhuzamosságokra rámutató rendszerelméleti megközelítésnek nagyon nagy hatása volt a szociális munkára az 1970-es években. A fenntartható fejlődés fogalmának kialakulásával, a jelen társadalmi problémáit, igazságtalanságait orvosolni igyekvő szociális munkások és a természet, az élővilág és a természeti erőforrásoknak a jövő generációk számára való megőrzését elsődlegesnek tekintő környezetvédők közös nevezőre jutásával a társadalmi igazságosság elve mindinkább összefonódott a környezeti igazságosság gondolatával. Ennek legfőbb alapvetése, hogy a jelen és a jövő generációi sem foszthatók meg a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréstől, vagy az egészséges és tiszta környezettől. Az ökoszociális igazságosság ideája a környezeti és társadalmi problémakat, jelenségeket egységben kezeli, arra a felismerésre alapozva, hogy ezek közös okokra vezethetők vissza. Ezek elsősorban „a profitvezérelt gazdaságnak az általa meg nem fizetett társadalmi károkat és környezeti terheléseket okozó működésmódja” (Herpainé Márkus Ágnes, 2011), a neoliberális kapitalizmusnak az önszabályzó pénzpiacok „mindenhatóságát” hirdető ideológiája és a jövő erőforrásait felélő eladósodásra, illetve „a folyamatos gazdasági növekedés (tév)eszméjére” épülő paradigma.


Ez utóbbi remekül példázza, hogy miért nem lehetséges sem fenntartható fejlődés, sem valódi ökoszociális igazságosság megteremtése a fennálló pénzügyi-gazdasági rendszer működésmódjának meghaladása és gyökeres átalakítása nélkül. A végtelen gazdasági növekedés ideája eleve paradoxon, hiszen nem valósulhat meg véges természeti erőforrások, vagyis a Föld máris szűkösnek bizonyuló zárt rendszerében. Emellett bebizonyosodott, hogy „a GDP növekedése, a szegénység és az egyenlőtlenségek változása között nincs szoros összefüggés – a mindenkori adó- és szociálpolitikák felülírják azokat. Azokban az országokban, ahol nincs az egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló adó- és szociálpolitika, jelentősek maradnak a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek. A gazdasági növekedés mindenhatóságába vetett hit a társadalom valamennyi tagja iránt érzett felelősség és szolidaritás nélkül nem mérsékli a szegénységet. Mi több, a hatékonyság növelésén és profitmaximáláson alapuló gazdasági növekedés a szegénységet termelő mechanizmusok által közvetve hozzájárul a szegénység és egyenlőtlenség növekedéséhez. Talán ennek is köszönhető, hogy ma már a legmagasabb szinteken is vannak olyan kezdeményezések, amelyek megkérdőjelezik a GDP egyeduralmát.” (Márkus, 2010) Az Európai Unió, a francia és az indiai kormány is lépéseket tett új gazdasági mutatók rendszerének kidolgozása felé.

Untitled-2c 500.jpgA 2011-es globális tüntetéshullám egyik fő motívuma: a társadalmi egyenlőtlenség


Egy 2000-ben készült felmérésen alapuló, úttörőként számon tartott ENSZ-jelentés megállapította, hogy a világ felnőtt lakosságának leggazdagabb 1%-a önmagában birtokolta a globális összvagyon 40%-át, a leggazdagabb 10% pedig a vagyon 85%-át tudhatta magáénak. Ezzel szemben a világ felnőtt népességének alsó fele éppen csak a globális összvagyon 1%-a felett rendelkezett. Számos fejlett ország, például az USA lakosságán belül is hasonlóan lesújtó aránytalanságok mutatkoznak, az egyenlőtlenségek pedig Magyarországon is egyre növekednek.

A 2008-as pénzügyi krízis és az immár ötödik éve tartó gazdasági válság tovább növelte az egyenlőtlenségek mértékét és az ebből következő társadalmi feszültségeket. A csupán tüneti kezelést jelentő bankmentőcsomagok és a fiskális megszorítások politikája szemmel láthatóan fokozták az általános elégedetlenséget. A görögországi és más európai tiltakozások, a spanyol Felháborodottak és az izraeli Szociális igazságosságot! hatalmas tömegeket utcára vivő mozgalmai, vagy a chilei diáktüntetések is egyértelműen kifejezték ezt. Az Occupy mozgalom központi témájává tette, és a Mi vagyunk a 99% szlogenje nyomán sikeresen vitte be a nyugati közbeszédbe a növekvő társadalmi, vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek problematikáját.  2012-ben már az angol központi bank egy magas beosztású tisztségviselője is elismerte a megfogalmazott kritika jogosságát és egy, egyelőre a színfalak mögött zajló reformfolyamat elindulásáról számolt be a pénzügyi szabályozások terén.


Kulcsfogalmainkat összegző sorozatunk további részei itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://valodidemokraciatmost.blog.hu/api/trackback/id/tr595302183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása