Az Emberek Tanácsa egy részvételi demokratikus döntéshozatali szerv, illetve módszertan, a legnagyobb léptékben a spanyol Felháborodottak mozgalma alkalmazta. Csoportunk ezt használta a 2011. őszi demonstrációink alkalmával, illetve a februári Hallgatói Fórumok szervezői, moderátorai is ezt vették alapul. A közeljövőben Emberek Tanácsa-sorozatot szervezünk, így aktuálissá vált a módszertant ismertető "kézikönyv" publikálása ezen a helyen.

Mi az Emberek Tanácsa?

Ez egy részvételen alapuló döntéshozatali szerv, amely konszenzusra törekszik. A Tanács keresi a legjobb érveket, hogy olyan döntést hozhasson, amely minden véleményt tükröz - nem pedig egymással ellentétes pozíciókat, ami akkor történik, ha szavazással döntenek. Ez egy békés folyamat, amely tiszteletben tart minden véleményt: az előítéleteket és ideológiákat otthon kell hagynunk. A Tanács nem ideológiai diskurzus köré szerveződik, hanem gyakorlati kérdésekkel foglalkozik: Mire van szükségünk? Hogyan szerezhetjük azt meg? A Tanács a gyülekezési (egyesülési?) szabadságon alapul - ha valaki nem ért egyet azzal, amiről a döntés született, akkor nem köteles azt elvégezni. Minden személy szabadon azt tesz, amit akar - a közgyűlés a kollektív intelligenciát igyekszik megteremteni, csakúgy, mint a közös gondolkodás és közös cselekvés módját. Párbeszédre és egymás megismerésére sarkall.

Mi az a konszenzus?

Ez az a mód, ahogy a Tanácsok meghozzák a végső döntést az egyes konkrét indítványok ügyében. Konszenzust akkor érünk el, ha nincs kimondott ellenvélemény a Tanácsban az indítvány ellen. A következő formátumot kell alkalmazni minden egyes indítvány esetén: 1) Mi az indítvány? 2) Miért javasolják ezt? 3) Hogyan lehet kivitelezni a javaslatot, ha egyetértés születik? Összefoglalva: Mit? Miért? Hogyan? Mi az a közvetlen konszenzus? Olyan konszenzus, amely közvetlenül elérhető ellenvélemények nélkül. Javaslat> konszenzus.

Mi a közvetett konszenzus?

Olyan konszenzus, ami az eredeti javaslat nyomán keletkező különböző vélemények vitája után alakul ki. A következő lépések mentén érhető el a közvetett konszenzus: 1.) Mi? Miért? Hogyan? 2) Ezután a moderátor megkérdezi "Vannak határozott ellenvélemények?", és ha vannak, sor áll össze a vitához. A Vita Csoport és a Koordinátor(ok) nyitják meg a vita első fordulóját. Három érv engedélyezett a javaslat mellett és a javaslat ellen. Ezt követően a tanácsot felkérik, hogy Gesztusokon keresztül jelezze a véleményét. Ha nincs konszenzus, a Moderátor felkéri a Tanácsot, hogy vitassa meg a kérdést a helyükön ülve, kis csoportokban, 3-5 perc időtartamban. Ez után a kis szünet után következik a második kör, amelyben a konszenzusra való javaslatok születnek meg. Ha a konszenzus még ezek után sem jön létre, a következő történik: a) Ha a javaslat a Bizottságtól vagy a munkacsoporttól érkezett, visszakerül átdolgozásra, b) Ha a javaslat egy egyéntől érkezett, akkor az illetékes Bizottsághoz vagy a munkacsoporthoz kerül, ahol konszenzus születik a javaslat hasznosságáról, és ahonnan egy átdolgozott változat kerül a következő Tanács elé, ahol ismét ugyanez az eljárás vár rá. És ez így folytatódik tovább, amíg az igazi konszenzust sikerül elérni.

A Nagytanácsban betöltött szerepek és a feladatok:

Rendkívül fontos, hogy ne felejtsük el annak fontosságát, hogy uraljuk gesztusainkat és testbeszédünket, hogy az érzelmeink ne hassanak zavarólag. Azt is tartsuk észben, hogy a mosoly nagyon hatásos lehet feszült pillanatokban, vagy amikor zsákutcába került egy megbeszélés. A sietség és a fáradtság a konszenzus ellenségei.

Logisztikai csapat: legalább három ember, akik felelősek a Tanács tárgyi felszereléseiért. Térképet rajzolnak a helyszínről, berendezik a tereket, megteremtik a közlekedési lehetőségeket a terek között, náluk van a hangosbeszélő, székeket biztosítanak a mozgáskorlátozottak és a fáradtak számára, vizet és árnyékolókat biztosítanak, ha nagyon meleg van vagy süt a nap.

A tanács tagjai: ebbe minden résztvevő beleértendő, a csoportdinamikai csapat tagjai csakúgy, mint a munkacsoportok vagy bizottságok tagjai. A résztvevők adják a tanács értelmét és ők a fő alkotóelemei. Mindannyian felelősek vagyunk a tanács működéséért és fejlődéséért. Ami a dolgunk: meghallgatni a felszólalókat, részt venni a vitákban, amennyiben a kérdések vitát igényelnek, egyéni javaslatokat tenni és szubjektíven értékelni azokat az Egyéb programponthoz tartozó időben (általában a tanácskozások utolsó szakaszában).

Vitaidő csapat

2-4 ember (a Tanács méretétől függően) akik a résztvevők között és a folyosók táján helyezkednek el. Érdemes valamilyen megkülönböztető jelzést viselniük, hogy könnyen beazonosíthatók legyenek, és legyen náluk egy kártya is, amire a „hozzászólások bejelentése” van írva, ezt tartsák a fejük felé. Fő feladatuk, hogy leírják azon résztvevők nevét, akik hozzá akarnak szólni. Amikor ilyen megkeresés érkezik, ezt kérdezik a résztvevőtől:
1.) Kapcsolódik a hozzászólásod a most megbeszélt témához? (emlékezteti a résztvevőt az aktuális témára) 2.) Direkt válasz valamire, ami felmerült? 3.) Ha igen, mellette vagy ellene szól? Ezen információk alapján a Vitaidő csapat tagja eldönti, hogy a hozzászólást továbbítja –e a Vitaidő koordinátorának vagy sem. Ha nincs közvetlen kapcsolat az aktuális téma és a hozzászólás között, az indítványozó nevét felírják, hogy az Egyéb programponthoz érve szólíthassák. Felhívják továbbá a figyelmét a többi vitafórumra is (speaker’s corner, munkacsoportok). Azok, akik ebben a csoportban dolgoznak, jó, ha pozitív, semleges, türelmes és jó békéltető résztvevők. Szintén ők gondoskodnak arról, hogy a moderátoroktól érkező kérések teljesüljenek. Igyekezzenek olyan embereket is bevonni a vitába, akik eddig passzívak voltak. Gyakori hiba, hogy elfelejtik bejelenteni, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a hozzászólások bejelentésére. A vitára szánt összes idő is korlátozott (a józan ész alapján) hogy ne folyjon szét végtelenül.

Vitacsoport koordinátorok

2 ember, akik szoros együttműködésben dolgoznak a Vita csoporttal, a csoport által továbbított hozzászólásokat rendezik, mielőtt a moderátorhoz továbbítják őket. Amennyiben heves vita zajlik, ők válogatják úgy a beszélőket, hogy ugyanazok az érvek ne hangozzanak el, és mediálnak azok között, akiket csak kevés választ el attól, hogy azonos álláspontot képviseljenek a vitában. A koordinátorok szűrőként működnek – az egyes hozzászólások tartalmát nem értékelik. Annak érdekében, hogy a hozzászólások relevánsak legyenek, emlékeztetik a felszólalókat a vita témájára, és amennyiben nem erről akar beszélni, más fórumokhoz irányítják. (speakers’ corner, munkacsoportok) A koordinálási folyamat végén a koordinátor szól a facilitátornak, aki szól a moderátornak, hogy a megfelelő sorrendben hívhassák a hozzászólókat.

Facilitátor csapat

2 vagy 3 ember, aki a moderátort támogatja. Ők a moderátor „lelkiismeretének hangjai”. Csak ők vannak közvetlen kapcsolatban a moderátorokkal, hogy elősegítsék, hogy a moderátorok fenntarthassák a koncentrációjukat és a pártatlanságukat. A facilitátorok a moderátorhoz közel helyezkednek el. Segítenek a moderátornak összegezni és újrafogalmazni a javaslatokat objektív és pártatlan módon. Facilitálják az információáramlást a Koordinátorok és moderátor között, hogy a vitaidő igazságos és jól szervezett legyen. Megakadályozzák, hogy a tanács résztvevői elvonják a moderátor figyelmét, segítenek a moderátornak azokkal kommunikálni, akik nem szívesen beszélnek a nyilvánosság előtt, figyelmeztetik a moderátort, ha szóhasználatában vagy összefoglaláskor hibát vét, hírt hoznak az utolsó pillanatban érkezett bejelentésekről, ügyelnek, hogy minden a napirend szerint történjen. Nagy létszámú vitáknál érdemes egy Közvetlen facilitátort is bevonni, aki közelről segíti a moderátort, hogy betartsa a tanács normáit.
A tanács zökkenőmentes működéséhez szükséges egy-két ember,akik beavatkoznak,amikor túl nagy a csend, túlfűtötté válik a vita vagy nagyon eltér a tárgytól. Fő feladatuk, hogy emlékeztessék a résztvevőket az együttgondolkodás, az értő figyelem és a konszenzus valódi jelentésére.

A moderátorok rotálása

Egy vagy több ember (akik váltják egymást, amennyiben a Tanács nagyon nagy létszámú vagy sok a feszültség). A rotációról a moderátorok csapatban döntenek, a tanács érdekeinek előtérben tartásával. A moderátorok kérhetik, hogy váltsák le őket. A moderátor feladata, hogy segítse a Tanács gördülékeny munkáját, és fontosabb, hogy összességében legyen értelme a tanácskozásnak, mintsem hogy a protokollt kövesse. Ideális helyzetben a moderátorra nem is lenne szükség (mindenki tisztelne mindenkit). A moderátor feladata a résztvevők fogadása a Tanácson, a Tanács jellemzőinek és tevékenységeinek bemutatása, a csoportdinamikai csapatok és feladataik bemutatása, Pozitív és békéltető módon moderálni az egymástól távol álló álláspontokat anélkül, hogy bármilyen módon elfogultnak látsszana, tájékoztatni a Tanácsot a közvetett konszenzus folyamatában a támogató és ellenző érvekről, összefoglalni a hozzászólások tartalmát, amennyiben szükséges, és megismételni a konszenzusokat a jegyzőkönyv számára. A moderátor hangot ad azoknak a gesztusoknak is amelyeket a felszólaló esetleg észre sem vett (ajánlott, hogy a résztvevők csak a felszólaló mondandójának befejeztével nyilvánítsák ki egyetértésüket vagy ellenkezésüket, hogy ne befolyásolják beszéd közben). Továbbá a moderátor felelőssége a termékeny légkör fenntartása és a pozitív hangnem biztosítása. Amennyiben felmerül az a szükséglet, hogy emlékeztesse a résztvevőket arra, mekkora hozzáadott értéket jelentenek a viták – ez csökkentheti a feszültséget és motiválja a résztvevőket. A Tanács konszenzusával a moderátor leváltható. Minden, ami mikrofontól távol hangzik el, megismételendő a teljes nyilvánosság előtt a transzparencia fenntartása érdekében.

Tolmács csapat

Egy vagy két ember, akik jelnyelvre fordítják az elhangzottakat a hallássérültek vagy süketek számára, és az ő mondandójukat is tolmácsolják a többiek számára. Azért, hogy ők mindig láthatók legyenek, nem szabad eléjük állni. Ha a tolmácsok erős napsütésben állnak valaki tartson feléjük ernyőt

Jegyzőkönyves csapat

Két ember felelős minden olyan felszólalás lejegyzésére, amelyek nem kerültek beadásra papíron. A jegyzőkönyv vezetői konszenzusok esetén kérhetik azok szóról szóra ismétlését (gondolom, míg sikerül leírni) hogy aztán a Tanács ratifikálhassa azokat Általában az egyik jegyzőkönyvező kézzel ír, a másik gépbe, hogy összevethetők legyenek a jegyzőkönyvek. Ők is kérnek ernyőt, ha süt a nap. A Tanácskozás végén a jegyzőkönyvet felolvassák, hogy elkerüljenek minden félreértést.

Logisztikai csapat

Célja előkészíteni és megszervezni a tanácskozás területét, hogy minél funkcionálisabb legyen. A logisztikusok felelősek a megfelelő helyszín kiválasztásáért. Együttműködésben a többi csapattal. A moderátor helye egy téglalap alakú terület a Tanács területe előtt, amit krétával körberajzolnak, mintegy „színpadszerűen”. E között a terület és a tanácskozás területe között találhatók a Vitaidő csapatának emberei, jól láthatóan, úgy, hogy mindenhol ugyanannyi legyen belőlük. A moderátor területén a moderátoron kívül a felszólaló áll (középen) a Tolmácsok és a facilitátorok között, akik a földön ülnek vagy guggolnak, amikor nem vesznek részt, de mindig készen állnak, ha a vita koordinátoroknak vagy a moderátoroknak szükségük van rájuk. Egyik oldalon a moderátorok területétől ülnek a bizottságok és munkacsoportok szóvivői akik a napirend különböző pontjainál kapcsolódnak be, a másik oldalon pedig a vita koordinátorok számára van fenntartva akik a facilitátorokhoz minél közelebb, a jegyzőkönyvezőktől minél távolabb helyezkedjenek el. (a jegyzőkönyvezők mindig közel ülnek a moderátorhoz, hogy ismétlést, összefoglalást kérhessenek, vagy hozzájussanak a papíron leadott írásokhoz. Ez az elrendezés azt szolgálja, hogy a figyelem minél kevésbé terelődjön el, és könnyebben folyjon a munka.

Gesztusok a közös vélemény kifejezésére a Tanácskozáson

A következő gesztusokban egyeztünk meg a hogy a vélemények kifejezésre kerülhessenek a tanácskozás során:

1. Taps/egyetértés: magasba emelt kezek szétnyílnak és összecsattannak

2. Egyet nem értés: Fej fölött keresztezett karok.

3. Ezt már hallottuk, térj a lényegre: feltartott kezek forgatása

4. A felszólalásod túl sokáig tart: keresztezett karok. Az alkarok egymás mellett és úgy nyílnak szét, mintha az óra mutatói lennének, míg a tenyerek a fej fölött érintkeznek.

5. Nem halljuk: tölcsért formálunk a kezünkből a fülünk mellé vagy fel-le mozgatjuk a kezünket mintegy („adj rá hangerőt” jelezve)

Érdemes emlékeztetni a résztvevőket ezekre a jelekre minden tanácskozás elején. Emellett érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az egyet nem értés kifejezése helyénvalóbb, amikor a beszélő már befejezte a felszólalását, hogy ne befolyásoljuk.

http://takethesquare.net/2011/07/31/quick-guide-on-group-dynamics-in-peoples-assemblies/

 

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.