Merre tovább Magyarország? - az illiberális demokrácia alternatívája
2014.08.05. 03:12
Orbán Viktor tusványosi beszédében Magyarország számára kijelölte az utat: az illiberális demokráciát. Ez zsákutca, mert nem fogja megoldani a valódi problémákat, amire csak akkor leszünk képesek, ha alulról szerveződő kis közösségek hálózataként építjük fel a társadalmat, a részvételi demokrácia alapjain.
A 2008-as válság és annak következményei nyilvánvalóvá tették, hogy az út, amelyen a világ járt folytathatatlan. Mára már – mind Magyarországon mind a világban – csupán egy elenyésző kisebség próbálná egy az egyben helyreállítani a 2008 előtti gazdasági–társadalmi–politikai rendet, amely jelenleg válságban van.
Orbán felismerte ezt a helyzetet, és keresi azt, hogy milyen módon lehetne úgy újraszervezni a magyar társadalmat, hogy képes legyen megfelelni ezekre a kihívásokra, ám már a problémafelvetéséből is látszik, hogy alapvetően félreértelmezi, hogy mi történik a világban. Ahelyett, hogy a válság közvetlen okaival foglalkozna, pusztán csak néhány felszíni mozaikot emel ki annak érzékeltetésére, hogy mennyire megváltozott a helyzet, az utóbbi néhány évben.
Meglátásunk szerint a jelenlegi válság 5 fő csomópont köré csoportosul, melyek közül az első három már jelenleg is kézzel fogható, míg másik kettő ugyan már jelenleg is zajlik, de az igazán súlyos következményei még nem jelentkeztek, de – hacsak nem teszünk hathatós intézkedéseket – 10 éven belül már ezek is valóra válhatnak.
1. Gazdasági: a 2008 előtt dinamikusan növekvő gazdasági rendszer szétesése, a (véges rendszeren belüli) végtelen növekedés (tév)eszméjének megingása, és a neoliberális gazdaságpolitika alappilléreinek számító intézkedések (dereguláció, privatizáció, piaci liberalizáció) végzetes következményeinek megnyilvánulása.
2. Társadalmi: végletessé fokozódó egyenlőtlenségek; amíg a felső réteg egyre gazdagabbá válik, addig a társadalom túlnyomó többsége egyre szegényebb lesz: 1% versus 99%
3. Politikai: a 2008 óta tartó gazdasági és társadalmi válság kiélezte és ez által felszínre hozta a képviseleti „demokráciának” az antidemokratikus voltát: mivel a tényleges politikai hatalom csak néhány száz képviselő és főleg a kormányok kezében összpontosul, ezért ez a rendszer rendkívül kitett annak, hogy különböző gazdasági csoportok, oligarchák lobbizás, vagy korrupció által lenyeljék az államot. Ez a folyamat 2008 óta világszerte egyre szembeötlőbb, de már a megelőző évtizedekben is probléma volt.
4. Ökológiai: jelenleg egyrészt tanúi vagyunk a teljes élővilág és egyes fajok tömeges pusztulásának, ökológiai rendszerek radikális átalakulásának, összeomlásának, másrészt a globális felmelegedésnek, amely radikálisan meg fogja változtatni a Föld időjárási viszonyait.
5. Energetikai és nyersanyag: jelenleg a teljes iparunk, mind energetikai mind nyersanyag szempontból bányászatra épül. Azonban ezek a készletek rohamosan fogynak, így mivel a meglévő készletek egyre nehezebben és drágábban lesznek kitermelhetőek, ezért már rövidtávon is drágulni fognak. Legnyilvánvalóbb ez a fosszilis energiahordozók esetében, ahol már az elmúlt 10–15 évben is egyértelmű drágulás volt megfigyelhető, melynek várható folytatódása alapvetően veszélyezteti az emberiség energiaellátását.
Ezek mindegyike olyan probléma, amelyek nem csak Magyarországon jelentkeznek, hanem a nyugati világ összes országában – bár konkrét megjelenési formáik az adott országok történelmének fényében eltérnek.
Ezen problémák bármelyike önmagában is olyan mértékű, hogy szükségessé teszi a jelenlegi berendezkedés alapvető megváltoztatását – ráadásul ezek most egyszerre jelentkeznek.
Az orbáni „megoldás" alapvető tévedése
Orbán téved abban, hogy a demokráciát azonosítja a liberális demokráciával, amit ezután azonosít az elmúlt 20–30 év gazdasági–társadalmi politikai berendezkedésével.
Ez egyrészt azért tévedés, mert a demokrácia azt jelenti, hogy a nép gyakorolja a hatalmat valamilyen – legtöbbször képviseleti – módon, tehát beleszólása van abba, hogy mi történjen. Ez nem liberális alapelv, a történelemben számos példa volt olyan demokráciákra, amelyek nem voltak liberálisok, mégis érvényesült ez az elv (többek között a görög és római). Az Orbán által vázolt illiberális demokrácia ezt nagyrészt tagadja, mert ez egy olyan autoriter berendezkedés, amelyben a népnek ezt a jogát majdnem teljesen elveszik, mert minden döntést kizárólagosan a Vezetés hoz meg, senkivel nem egyeztetve, senki által nem ellenőrizve.
Mindezt ő nyíltan be is vallja: "Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt Hölgyeim és Uraim?"
Másrészt azért téves, mert a demokráciát azonosítja a liberalizmussal, ráadásul annak is az elmúlt 20–30 évben létezett változatával (ami már csak azért is téves, mert előtte is demokrácia volt a nyugati országokban, mégsem ezeket a nézeteket vallották).
Orbánnak erre azért volt szüksége, hogy a „liberális demokrácia" címszó alatt kiöntse a fürdővízzel együtt a gyereket is, vagyis az elmúlt 20–30 év hibás rendszerével együtt a demokráciát.
Habár Orbán felismerte, hogy a válság miatt szükség van a magyar társadalom teljes újraszervezésére, ám alapvető hibája, hogy erre a mintákat Európán kívülről, olyan, a miénktől teljesen idegen történelmi hagyományokkal rendelkező antidemokratikus országokból hozza, mint Putyin Oroszországa, az egyre inkább iszlám diktatúrává váló Törökország, vagy a kommunizmus és a kapitalizmus legrosszabb jegyeit egyesítő Kína – holott minderre létezik Európán belüli megoldás is – de erről majd később.
Így Orbán „megoldása" pusztán abban merül ki, hogy megerősíti az államot, egy kézben összpontosítja a hatalmat és "szabadságharc" ürügyén megpróbál erőszakosan elnyomni minden olyan tényezőt, amely ezt akadályozza, legyen ez akár az Alkotmánybíróság, akár független civil szervezetek, vagy éppen az EU.
Ennek az útnak az a fő "előnye", hogy lefojtja és elnyomja a felmerülő problémákat, illetve az erő növelésével lehetővé teszi, hogy lebontsa a felmerülő akadályokat.
De amit Orbán csinál az még a saját rendszerén belül is hibás, mert a fent felsorolt válság-elemeket csak akkor lehetne legyőzni, ha rendelkezne olyan szakpolitikákkal, amelyek tényleges megoldásokat dolgoznak ki a problémákra (pl. hogyan lehetne függetleníteni Magyarországot a fosszilis energiahordozóktól és átállni megújuló energiákra) –, de ezeknek jelenleg még a nyomai sem nagyon látszódnak.
Ráadásul lefojtja a társadalom kreatív erőit, pedig egy válsághelyzetben ezeket éppen, hogy minél jobban fel kéne szabadítani, ugyanis ezek tudnák kidolgozni a válságra adható valós válaszokat.
Így az Orbán által felvázolt illiberális demokrácia, habár rövidtávon stabilizálja az országot, és ezzel azt az illúziót kelti, mintha minden rendben lenne, de mivel nem ad valós megoldást a válságra, mindezzel csak egy olyan zsákutcába vezeti hazánkat, amelynek a végén szakadék van.
Ezzel szemben az (ál)baloldali pártok még rosszabbul állnak: ugyanis Orbán legalább felismerte a válsághelyzetet, és hogy alapvető változtatásokat kell végrehajtani, ezzel szemben ők még ezt sem ismerték fel, mivel egytől-egyig a „régi rend" hívei. Amíg ez nem változik, amíg nem tudnak kidolgozni valamilyen értelmes megoldást a válságban jelentkező problémákra, addig nem is lesznek komoly kihívói Orbánnak – mindez tökéletesen látszik a tusványosi beszédre adott reakcióikból: az egészből csak annyit értettek meg, hogy „diktatúra, diktatúra!".
De a Jobbik sem törődik jobban a válság problémáival, hiszen az ő politikai tőkéjük arra alapul, hogy bűnbakokat képezzenek, és minden problémáért a zsidókat és a cigányokat tegyék felelőssé – ami szintén nem azt segíti, hogy szembenézzenek a fent felsorolt valós problémákkal.
Az a szomorú tény, hogy jelenleg Magyarországon a társadalom nagy része még csak fel sem ismerte, hogy milyen problémákat kéne egyáltalán megoldani, és jelenleg nincs olyan jelentős politikai erő, amely valódi megoldásokat kínálna a válságra.
Szemünket befogva, fülünket befogva egyre gyorsabban rohanunk a szakadék felé, miközben legtöbbünk mit sem tud az egészről.
Kemény lesz a földet érés – csak idő kérdése…
Pedig lenne kiút!
„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik"
Ám nem Magyarország az egyetlen ország, amelyben centralizációs tendenciák jelennek meg (a nyilvánvaló – Orbán által pozitívként felmutatott – példákon túl, mint Törökország, vagy Oroszország) egész Közép-Európában láthatunk többé-kevésbé sikeres központosító kísérleteket (például Kaczyński Lengyelországában, vagy Basescu Romániájában).
De még nyugaton is jelentkeznek ilyen folyamatok, igaz sokkal enyhébben. Például most fogják majd perbe Obamát, az elnöki hatalommal való visszaélés miatt, vagy elég csak az EU föderalizálására tett kísérletekre gondolni, de még Merkelt is vádolják azzal, hogy szakít az elmúlt több évtized német politikai gyakorlatával, és egyre inkább erőből kormányoz.
Ugyanakkor Nyugat-Európában megfigyelhető egy ezzel tökéletesen ellentétes tendencia is, amely egyre inkább erősödőben van: ez a decentralizáció, az államhatalom állam (vagy éppen autonóm közösségek) általi leépítése, kis önálló közösségek létrehozása, sokszor állami, EU-s költségvetési segédlettel.
Mindemellett pedig látható a megújuló energiákra való átállás, pl. az elektromos autók megjelenése és terjedése, a környezeti terhelés csökkentése stb.
Mindezek tekintetében Magyarország még a kanyarban sincs.
A meccs még Nyugaton sincsen lefutva. Még nem lehet tudni, hogy a centralizációs vagy a decentralizációs folyamatok fognak győzni, jelenleg csupán annyi állítható biztosan, hogy mind a két folyamat erősödik – ám mint korábban kimutattuk, valódi megoldást csak az utóbbi jelenthet, amely az európai értékrend legjobb elemeit erősítő valódi megoldásokat ad a válság problémáira: kiteljesítve a demokráciát, egy igazságosabb, fenntarthatóbb társadalmat eredményez.
Megoldás a válságra
A decentralizációs folyamatokban részt vevő közösségi kezdeményezések nem csupán szigetszerű ötletek, hanem egy egységes világkép és megoldási irány van mögöttük. Ezek alternatív hálózatokká állnak össze a világ különböző tájain található településeken, országokban és azok között is, és bár még nincsenek teljesen kifejlődve a maguk teljességében, ugyanakkor már jelenleg is legalább annyira valóságosak, mint Orbán illiberális demokráciája Magyarországon.
Ez a modell a glokális közösségek hálózatára épül.
Hogy mindez pontosan mit is jelent, annak magyarázata több nagy vaskos könyvet is kitenne, de most e helyett álljon itt egy rövid, tömör összefoglaló.
Ennek a társadalmi felépítésnek a kulcselemei a közösségek, amelyek lehetnek kicsik vagy nagyok, lakhely szerint vagy kulturálisan szerveződőek, egymást átfedők, vagy éppen több közösség összeállhat. Mindez attól függ, hogy milyen közösségek éppen milyen feladat megoldására szerveződnek.
Ezen közösségek közös jellemzője, hogy bennük részt vevők egyenrangúak, kooperatív módon egymást segítve alkotják a csoportot, és céljuk, hogy egymással együttműködve oldják meg a feladatokat. Szabályaikat maguk alkotják, önállóak, tudnak kezdeményezni, belső döntéshozatali mechanizmusuk részvételi alapú, párbeszéden és kompromisszumkeresésen alapul.
A közösségeket erősen jellemzi egyfajta lokalitás, tehát mindig erősen kötődnek egy (néha több) konkrét helyhez, cselekedeteik alapvetően ott folynak, erőforrásaikat elsősorban innen merítik, és cselekedeteik eredményei is elsősorban ide irányulnak.
Ugyanakkor ezek a közösségek nem zárkóznak be és nem függetlenek egymástól, mivel rendkívül sokféle kapcsolat révén horizontális hálózatokká állnak össze, melyekben a kapcsolatokat a kölcsönös érdekek és előnyök szabják meg. Vagy ha sok közösségnek kell együttműködnie egy-egy nagyobb projekt érdekében, akkor egy alulról felfelé építkező „piramissá” állnak össze, amelyben a felsőbb szintekre mindig csak annyi hatalmat ruháznak a lentebb lévők, amennyi feltétlenül szükséges.
Egy-egy városban – méretétől függően – számtalan közösség is lehet. Kialakulhatnak lakóközösségek, amelyek felelősek a lakóhelyek körüli infrastruktúra fenntartásáért, vagy (szub)kulturális közösségek, mint például a bicikliseké. Egy ember több közösségnek is a tagja lehet.
Minden közösség végez valamilyen produktív tevékenységet – ez nem feltétlenül gazdasági jellegű, lehet például karitatív is, vagy olyan, ami egyszerűen csak örömet okoz a tagjainak (pl. túrázás).
Ezek a közösségek egymástól nem elszigeteltek, hanem tevékenységeik révén egymásra utaltak. A városokban létrehozhatják a bonyolultabb technikai eszközöket, míg vidéken megtermelhetik a szükséges élelmiszert és energiát, a közösségek közti kereskedelem révén pedig mindenki hozzájuthat a szükséges cikkekhez. Ez a fölösleges pazarlás elkerülését is szolgálja.
Így létrejön egy glokális hálózat, amely azt jelenti, hogy egyszerre globális és lokális: a lokális közösségek törekednek arra, hogy minél több szükségletüket helyben elégítsék ki, ugyanakkor nincsenek elszigetelve egymástól, csak részben önellátóak, mert egymásra támaszkodva erősítik egymást.
Másrészt ez utóbbi miatt a közösségek összeállhatnak akár globális méretű hálózatokká, amelyek – mivel minden egyes tagját jellemzi egyfajta lokalitás, melytől nem szakadnak el – szemben a mai globalizációra jellemző tendenciákkal, ami számtalan probléma gyökere.
Mindez hosszú távon is fenntartható megoldást hozna az összes fent felsorolt problémára:
1. A gazdaságot jelentősen átalakítaná, ugyanis már rövidtávon is a termelés egy része kikerülne a magánvállalatok kezéből és közösségi alapúvá válna. Ezzel egyrészt lehetővé válna, hogy csak a valós szükségletekre történjen a termelés, másrészt – mivel a gazdasági tevékenység sokkal inkább összekapcsolódna a fogyasztókkal és a környezettel – ezért sokkal fenntarthatóbb lenne egy ilyen rendszer, mind társadalmilag, mind környezetileg.
Habár erre már számos kísérlet és modell létezik (nálunk ezek közül talán a legismertebb példák a közösségi kertek vagy szociális szövetkezetek, de tény, hogy mindez jelenleg gyerekcipőben jár, és hosszú utat kell megtenni az átalakulásig.
2. A társadalmi igazságtalanságok egyrészt azáltal is csökkennének, hogy a közösségek tagjai hosszú távon működnek együtt és közvetlenül egymásra utaltak, ezért ha bármely tagjuk bajba kerül, akkor a hosszú távú kapcsolatok léte már önmagában is sokszor elég, hogy segítsenek neki, ami ráadásul az egymásrautaltság miatt mindenkinek elemi érdeke is.
Másrészt azért, mert hasonló logika működne a különböző közösségek között is, mivel ők is hosszú távú egymásra utalt kapcsolatban vannak egymással, így senkinek nem lenne sem szíve, és érdeke sem fűződne ahhoz, hogy rosszul menjen azoknak a közösségeknek, amelyekkel kapcsolatban van (ha másért nem akkor azért, mert ezzel az egymásra utaltság miatt ő is rosszul járna).
3. A részvétel elvének érvényesülése alapvetően átalakítaná a politikai berendezkedést, mivel a társdalom gerincét önálló csoportok adnák, akik így képesek érdekeik megvédésére, ráadásul mivel a döntéshozatal alulról épülne fel, olyan mechanizmusokat képesek kialakítani, amelyek biztosítják, hogy a felül levők csak olyan hatáskörrel rendelkezzenek, amit alulról ruháznak át nekik (kötött mandátum). Így lehetetlenné és szükségtelenné válna a hatalommal való visszaélés, vagy az önkényurak színrelépése.
Ráadásul egy ilyen rendszerben lehetetlenné válna az, hogy az államot lenyeljék gazdasági lobbiérdekek, mivel – a kötött mandátum miatt – nincs értelme a felül lévők megvesztegetésének, döntési joguk korlátozottan, csupán az alsóbb szintekről az adott ügyben rájuk ruházott (a világban már jelenleg is léteznek technikák ennek megvalósítására: ilyen például a részvételi költségvetés).
4. A kis közösségek az ökológiai válságon azáltal is segítenek, hogy egyrészt a lokalitás miatt sokkal érzékenyebbek a saját környezetük állapotára és érdekeltek annak fenntartható használatában – mivel ugyanott fognak élni sok évtized múlva is. Másrészt mivel a szükségleteik nagy részét vagy helyben fedezik, vagy minél közelebbről próbálják beszerezni, illetve lehetőség szerint a helyben is megtalálható nyersanyagokat használják fel, ezért a szállítás, a bányászat és az ipar általi környezetszennyezés nagymértékben visszaesik.
Mindez egyben az energiafelhasználást is jelentősen korlátozza, ez önmagában is segíti a környezeti terhelés számottevő mérséklődését.
5. Ez csak részben megoldás az energetikai és nyersanyagválságra, mivel ehhez szükséges egy technológiai átállás is a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, illetve a nyersanyag-felhasználást az újrahasznosítással kell kiváltani.
Mindez ugyan még pl. az európai alternatív közösségek esetében is csak kifejlődőben van, de ők már megtalálták azt az utat, amellyel valós megoldást tudnak találni a fenti problémákra.
Ezzel szemben nálunk a „megoldás" Orbán illiberális demokráciája.
Mindenki tegye fel a kérdést, hogy melyikben szeretne élni, és döntsön – mert egy dolog biztos, hogy 10 év múlva, így vagy úgy – de már egy teljesen más világban fogunk élni.
És rajtunk, a mi jelenbeli cselekedeteinken múlik, hogy az milyen lesz.
Szerző: Winston Smith 1984
18 komment
Címkék: 1% társadalmi igazságosság részvétel fenntarthatóság valódi demokrácia közvetlen demokrácia átrendeződés 99% részvételi költségvetés Orbán Viktor Tusványos végtelen növekedés Tusnádfürdő rendszerkritikus összefogás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Elválasztottam volna Magyarország problémáit a Nyugattól, mert azért messze nem ugyanazok, illetve azokon kívül még létezik egypár, így a megoldások sem lehetnek ugyanazok. A nyugati válaszokon túl kell még külön magyar válasz is. Azt sem látom, hogy Nyugaton milyen megoldások vannak beindulóban főleg a vázolt első három pontban, amire az orbáni leginkább kívánna válaszolni.
A kiindulásotok 4. és 5. pontja téves megállapításokat tartalmaz.
4. A tömeges pusztulás általános jelenség és a földtörténetben sokkal nagyobb és intenzívebb kipusztulási korszakok is voltak. Önmagában a kipusztulás nem a társadalmi berendezkedés okozata, hanem egy természetes (darwini) fejlődési folyamat, amire hatása van/lehet az embernek is, de ennek mértéke és hatásai olyan dogmák, melyek a megélhetési tudomány érdekkörébe tartoznak.
A "globális" "felmelegedés" sem az első ilyen ciklus a földtörténet során. Sőt.
Az sem bizonyított, hogy a föld melyik hőállapota a "normális".
Egyik dogmáról sem sikerült bebizonyítani semmit, azon túl, hogy jó megélhetési forrás sokak számára az erre felvehető pénzek miatt.
5. A készletek valóban fogynak. Hogy rohamosan, vagy sem, az megint érdekes kérdés, amin lazán túllép minden apokalipsziselmélet. A lényeg az, hogy a divat kezdete - a hetvenes évek olajválsága - óta már tucatszor merülnek ki a fosszilis energiaforrásaink, ennek ellenére köszönjük, jól vagyunk. A jósok vidáman tolják bukott jóslataikat tovább 5-10-15-20 évvel, hogy az idő elteltével, a jóslatuk bukását követően, minden következmény nélkül tegyék meg a bevált receptjük szerint ismét és ismét.
A nyersanyagok és energiahordozók árát ma a spekulációs piac alakítja és nem a termelési kötlségek. gondolom ez közismert, amint az a módszer is, hogy a sepkuláció miként dolgozik együtt a globális hatalmakkal és a kitermelés feletti monopóliumot birtoklókkal. Az minden esetre teljes nyugalommal kijelenthető, hogy a feltárt, felmért készletek nagyságának a mai árakhoz elenyészően kicsi, vagy semmi köze nincs.
A politikai bizonytalanságnak, háborúknak sokkal inkább. Erről viszont nem olvasok sehol a pontjaitok között.
Hazugság azt állítanotok, hogy akár buktornak, akár másnak az általatok felsorolt 5 pont közül bármelyikben is lenne tényleges mozgástere, hiszen ezekben még a világ legnagyobb hatalmai is kölcsönös függésbe fagyva vergődnek, nem hogy egy Magyarországhoz hasonlóan kicsi, kiszolgáltatott, nyersanyagforrások és tőke nélküli, eladósodott ország.
Mint azt a bevezetőben említettem buktor semmit sem "vázolt", ezért nincs mit vitatnotok nektek sem a nemlétező vázlatán.
Azt állapította meg, amit ti.
A dolgok nem működhetnek tovább úgy, mint eddig.
Többet nem mondott róla.
A megoldási javaslataitok (ezeket komolytalanságuk miatt nem venném részletes kritika tárgyává) mögött nincs szervezettség, nincs társadalmi támogatottság, nincsenek erőforrások, nincs demokratikus felhatalmazásotok, nincs tőke, nincs média.
Ezért ezek nem vagytok versenyképes demokratikus alternatíva sem lokálisan, sem globálisan.
Ezek mindazon politikai gazdasági hatalmak kezében vannak, akikkel szembeszállnátok, legyen az liberális, vagy illiberális demokrata, autoriter diktatúra.
Ezen eszközök, források, támogatás és tömegbázis nélkül nem vagytok képesek szembeszállni semmivel és senkivel.
Ezért vagytok marginalizált, törpe minoritás.
@Éhes_ló:
Ugyan Orbán nem definiálta pontosan, hogy mi az, hogy "illiberális demokrácia", de ez egy pontosan definiált politológiai fogalom, - feltételezem, nem használ úgy egy fogalmat, hogy annak ne ismerné a jelentését(röviden: www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2014/07/31/mi-az-hogy-illiberalis, hosszabban: www.closer2oxford.ro/uploads/2012/06/12/The_Rise_of_Illiberal_Democracy.gf1ruw.pdf)
Az, hogy Orbán ezt önmagára használta és olyan pozitív példákat állított maga elé, mint Oroszország, Törökország, vagy Kína - ez már önmagában is sokat elmond az irányról, tehát egy egyre inkább autriter rezsim létrehozásáról.
Másrészt az írásban is benne van, hogy az (ál)baloldal túlreagálja, és félreérti az egész helyzetet, ugyanakkor a Fidesz azon kommunikációs trükjének sem szabad bedőlni, hogy minden kritikát azzal hatástalanít, hogy valamilyen érdek ál mögöttük - mintha egyáltalán nem léteznének szakmai alapú kritikák...
Elég csak megnézni az Elmúlt Négy Év gyakorlatát és tényeit: pl. Az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős szűkítését, érdemes összehasonlítani az Alaptörvényt a korábbi Alkotmánnyal, egyértelműen szűkűltek, az demokratikus garanciák, a bíróságok függetlenségéről sokat elmond, hogy a bíróságok országos igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde, aki Szájer József felesége, 2010-től fogva az egész minisztériumi rendszert sokkal centralizáltabban épül fel, a valós társadalmi egyeztetés teljes hiánya, - hogy csak néhány nagyon nyílvánvalót mondjak. Az Elmúlt Négy Év gyakorlata tökéletesen abba az irányba megy, mint amit az illiberális demokrácia fogalma jelent - ezért ez nem szalmababábu, nem egy üres fogalom, hanem a valóság amiben élünk - ezért kell vele foglalkozni.
A fajok kipusztulása mérhető, ahogy az is, hogy az elmúlt 100 évben a Föld átlaghőmérséklete kb 0.6 fokkal emelkedett - ezek nehezen vitaható tények. A vita ott van, hogy ebben mennyi az ember szerepe.
Ám ez abból a szempontból lényegtelen, hogy jelenlegi emberi társadalmunkat mind a kettő veszélyezteti, mert pl, ha a tengeri halak létszáma jelentősen csökken, akkor nem lesz tengeri halászat (munkahelyek + élelmiszer), vagy pl egy szárazabb klíma jelentősen veszélyezteti a mezőgazdasági termelést. Ezekre megoldást kell találni.
Habár jelentős spekuláció van a nyersanyagok tekintetében, azért mindent nem lehet erre fogni.
A nyersanag válsága nem azt jelenti, rövidtávn, hogy most van, és holnap nem lesz, hanem azt, hogy a nyersanyagok ára folyamatosan emelkedik. pl, míg a Brandt tipusú olaj ára 10-15 éve még 20-30$ körül mozgott jelenleg 90-100$ körül van. Ugyan ez igaz az összes többi nyersanyagra is.
Ez a drágulás az összes releváns nagy szervezet szerint csak folytatódni fog, mert egyrészt az olcsón kitermelhető lelőhelyek helyett drágán
Ha kiszeded a statisztikákból a spekulációs hatásokat és nem néhány éves adatsorokat nézel, hanem 20-30 időtávokban, akkor a trend egyértelmű (itt van egy táblázat 70-től napjainkig: www.portfolio.hu/vallalatok/energia/nagyot_ugrott_az_olajar_mit_jelent_ez_a_reszvenypiacoknak.186363.html)
kitermelhetőekre kell átálni, másrészt a harmadi és a második világ rohamos fejlődésével gyorsabban nő a kereslet, mint ahogy a kínálat azt követni tudná.
Önmagában ez a drágulás jelentősen át fogja alakítani a termelést már rövid távon belül.
Az igaz, hogy mind az 5 tényező Magyarország számára külső adottság változatni nem tud rajta. Ám ez nem jelenti azt, hogy abba ne lenne beleszólásunk, hogy mindez Magyarországon, hogyan csapódik le nálunk, ugyanis ez nagyban függ attól, hogy Magyarországnak milyen a politikai-társadalmi-gazdasági berendezkedése - amire azért mégicsak van némi nemű hatásunk. Pl, hogy csak a néhány legnyílvánvalóbbat mondja, nem mindegy, hogy a magyar energetika mennyire függ a foszilis energiahordozóktól, vagy hogy az állam az újraelosztással inkább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket (mint jelenleg) vagy inákbb a csökkentésén fáradozna.
A vázolt megoldás szándékosan idealista, mert mi is tisztában vagyunk azzal, hogy amiről beszélünk annak Magyarországon nem nagyon van előzménye, mégha meg is valósul nyílván nem abban a formában fog, ahogy itt szerepel...
Ugyanakkor Te gondolkoztál már azon, hogy jelenlegi válságból milyen kiút lehetne (ha igen, érdekelne)? - tettél ezért bármit?
Azzal is tisztában vagyunk, hogy jelenleg mi egy mikrocsoport vagyunk akiknek nincsenek erőforrásai, míg a másik oldalnak igen csak jelentősek.
Azon dolgozunk, hogy ez változzon - valahol, valamikor, valakinek el kell kezdeni! :)
A magyarok és jobberek számára (nekik beszélt buktor) elég világos kik azok akiket ma otthon "liberálisoknak" tartanak. Őket más liberálisok nem tartják annak, megint mások pedig egyedüli demokratának hiszik őket.
Szerintem bukott doktriner magyarellenes korrupt gazemberek demszkitől, körmösbauerig.
Nem állított pozitív példákat. Tanulmányozandó hatalomgyakorlási-politikai formákról szólt.
Autriter rezsim az, amelyik trükkök százaival veri át a választóit és ejrópaji partnereit, emlynek parancsára azonosító nélküli egyenruhás állatok fegyverrel támadnak az ellene tüntetőkre, justicmord tömkeleggel állít bíró elé és ítél el futószalagon, hamis rendőri vádak alapján százakat bármilyen következmény nélkül.
Talán emlékszel még erre, bár nem volt ajvékolás a részetekről (sem)ennek kapcsán, holott lett volna rá 4 évetek az ejrópaji haverokkal együtt... létrehozásáról.
A szakmai alapú kritikák hitelessége az elmúlt pár évtized árokásása következtében meglehetősen kérdéses.
Én nem támogattam (sokakkal együtt) Sólyom láthatatlan alkotmányát és az AB aktivizmusát. Ezért jó iránynak tartom, ha a bírókat az írott jog alapján való ítélkezésre szorítja a demokratikus hatalomgyakorlás.
Az Alaptörvényt a korábbi Alkotmánnyal összehasonlítva nem látok semmiféle garanciaszűkítést. A bíróságokon ma is ott úlnek a kommunizmus 65-70 éves káderei és kinevezettjeik és a diktatórában betöltött szerepüknek, tetteiknek, ítéleteiknek, a 2006-10-es ámokfutásuknak semmi következménye nincs máig.
Handó Tünde jól tenné ha rendet tenne. De nem tesz.
Semmiféle "társadalmi egyeztetés" nem szükséges, hogy kedvenc (libárlis)Kókátokkal szóljak: a békákat nem kérdik, ha a mocsarat lecsapolják.
Ezért amivel küzdötökaz a saját szalmababábutok, egy általatok buktorra maszatolt semmi.
A vele való ás fontos, de a valós tényekkel kell foglalkozni, nem üres és alaptalan vádakkal, hazugságokkal.
A fajok kipusztulása évmilliárdos folyamat.
A föld klímaváltozási ciklusai nemkülönben.
Ezek nehezen vitaható tények.
A vita valóban ott van, hogy ebben mennyi/mekkora az ember szerepe.
Szerintem fogalma nincs senkinek róla, de a szerepet nem vitatom, nem is vitattam..
A jelenlegi emberi társadalmunkat az USA és izrael agresszivitása és a globalizmus semmifedezetű dolláron alapuló hitelpénze jobban fenyegeti mint ezek a gumicsontok.
A túlhalászat, elsivatagosodás és a természet profitelvű kizsákmányolása nem keverendő össze a sem a globális felmelegedéssel, sem a fajok kihalásával. mert az előbbiek emberi cselekvések következményei az utóbbiak pedig nem kellóen ismert és felderített természeti folyamatok.
Abban nincs vitánk, hogy a KONKRÉT problémákra megoldást kell találni.
még egyszer leírom: a kitermelési költségek növekedése nem indokolja a jelenlegi nyersanyagárakat, azok a határidős árupiaci spekuláció, a poltikai bizonytalanságok és a monopolkereskedelem kartellárai miatt emelkedtek ilyen magasra.
Az adatsorod nincs az inflációtól megtisztítva, de a trend kétségtelenül emelkedő.Arra felhívnám a figyelmedet, hogy az élőmunka költségei és az adóterhek emelkedése nagyobb ütemű, mint a nyersanyagoké.
Az áram ára csökkent és a trend további csökkenést mutat.
A kínálat növekedését nem természetföldrajzi és technológiai okok akadályozzák, hanem kereskedelempolitikai és kartellmegállapodások.
Az állam az újraelosztással az elvégzett értékteremtést, munkát jutalmazza és ezzel növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket (mint jelenleg), semmi érdeke nem fűződik a dolgozóknak a szocializmus visszahozatalában és a lumpenrétegek finanszírozásában.
A vázolt megoldásotok nem idealista, hanem zsákutca, amiből a demokratikus többség nem kér(t).
Tanulok, dolgozok, gyermekeket nevelek, véleményt nyilvánítok, gondozom, támogatom a szüleimet és szavazok a szavazások során.
Nem értem mit kellene még tennem szerinted?
Becsülöm amit tesztek, ezért szántam időt a beszélgetésre, de számos kérdésben (szerintem) tévúton jártok és ennek az oka az is lehet, hogy rossz a kiindulásotok.
Ez pedig nem segít, hogy a jó meglátásaitokat hitelesen és eredményesen képviselni tudjátok és támogatást szerezzetek.
A doktrinerség, a kiüresedett szlogenek sulykolása pedig nem hogy nem hoz, hanem taszít is.
A "liberális" szitokszó ma Magyarországon és a nemlétező "értékeinek" védelmében senki nem támogat benneteket, ha pedig összeálltok ideológiailag és szlogenekben a lejáratott ballibbant oldallal, akkor az beszippant és kiköp, mint az lmp maradékával tette.
Egyáltalán nem védjük sem a (ál)baloldalt (nem véltelen, hogy következetesen így hívjuk őket), sem a liberalizmust, végképp nem a gazdasági liberalizmust (ha visszanézed a korábbi posztokat találsz nem egyet amelyben elég erős kritika alá van vonva). Abban pedig egyet értünk, hogy a 2010 előtti kormányokkal, hát finoman szólva is komoly problémák voltak, autoriter rezsim volt az is, és ez is az - ezért kérlek ne sorolj be olyan helyre, ahol nem vagyunk. Így a vázolt megoldás is legalább annyira szemehelyezkedik az (ál)baloldallal, mint a Fidesszel
A szövegben is benne van, hogy a "liberális" és a demokrácia az két különböző dolog - ahogy azt a fenti szövegben is szerepel.
Ez nem jobb oldali vagy bal oldali kérdés. Nekünk minden párttal és politkussal problémánk van aki autoriter módon viselkedik, függetlenül attól, hogy milyen színű köpönyegbe bújik, és úgy hívják, hogy Gyurcsány vagy Orbán, Kóka vagy Kövér, stb.
Minden modern alkotmányos berendezkedésnek az az alapja, hogy a kormány gyakorolja a hatalmat, az alkotmánybíróság, a parlament és az ombudsmanok ellenőrzik, hogy ez az alkotmány szerint történik e.
Jelenleg lényegében elvették ezektől a szervektől a kontroll lehetőségét, amit meg nagyon akar a Fidesz, azt meg beleírja az alaptörvénybe - hát szerintem ez elég egyértelműen szűkülés.
Érdekes, hogy azt írod, hogy a "bírókat az írott jog alapján való ítélkezésre szorítja a demokratikus hatalomgyakorlás."
Egyrészt szerinted erre Szájer József felesége a legjobb biztosíték? Szerinted ő mindent megtesz azért, hogy minél inkább függetlenek legyenek a bíróságok?
Másrészt pl érdemes megnézni a legutóbbi AB döntést, amely a Budapesti választási rendszer átalakításáról szól. Azok az alktománybírók akiket még nem a fidesz nevezett ki, az alaptörvény betüjéből vezették le az álláspontjukat, míg azok akiket a fidesz nevezett ki, sokszor olyan nevetséges érveléssel bizonyítják a fidesznek kedvező végeredményt, hogy nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy lássuk a nyakatekertségét.
Energetikai és ökológiai témában úgy látszik nem fogunk egyetérteni, ugyanakkor felhívnám a figyelmedet arra, hogy jelenleg a fajok tömeges kihalása nem évmiliárdok alatt történik, hanem évtizedek.
A klímatörténelemben pedig több példa van arra, hogy akár 100 éves távlatban is több fokot változzon a hőmérséklet.
A lumpen rétegeket nem (csak) emberbaráti szeretetből kell támogatni, hanem puszta önzésből is, mert egyrészt ha az állam segíti őket, hogy újra dolgozzanak, az növeli a közösség összes jól-létét, másrészt egyenes arányú összefüggés van a szegénység és a bűnözés között. Ez nem csak nekik jó hanem neked is.
Ezért számomra a bírálataitotok egyoldalú és a szóhasználatotok, értékválasztásaitok nemkülönben.
A vázolt megoldásotok RÉSZBEN KÜLÖNBÖZIK az (ál)baloldalétól, de lényeges vonásaiban azzal megegyezik és a távolsága a ballib oldaltól kisebb, mint a konzervatív/nemzeti jobboldalától.
lal, mint a Fidesszel
A "liberális" ma Magyarországon fosztóképzó a választók többségének. Nem hordoz semmi számukra és a közösségeik számára fontos értéket, rombolást, a többség, a közösségek, nemzet, hagyományok negligálását jelenti.
Nem igaz az állításod, miszerint minden modern alkotmányos berendezkedésnek az az alapja, hogy a kormány gyakorolja a hatalmat, az alkotmánybíróság, a parlament és az ombudsmanok ellenőrzik.
Ez a magyar alkotmányos hatalmi struktúra jellemzője volt 1989 után és még ma is az.
Egyes elemei más demokráciákban léteznek, vagy hiányoznak. Kérlek ennek nézz utána nem írok példákat, de ha az angolokat nézzük, avagy a franciákat ellenőrizheted egyszerűen.
Jelenleg nem vették el ezektől a szervektől a kontroll lehetőségét, hanem pontosították és keretek közé helyezték. Erre céloztam Sólyom láthatatlan alkotmányának felszámolás és az AB akcionizmusának korlátozása kapcsán. Az AB feladat az írott jog kontrollja és nem a választott testületek valamiféle láthatatlan alkotmány szerinti felülbírálása.
Abban egyetértünk, hogy ez elég egyértelműen szűkülés, de nem felszámolás és nem megszüntetés, kiiktatás. Én (és a választók, képviselők meghatározó/alkotmányozó többsége támogatjuk ezt.
Szájer József felesége semmire nem biztosíték, de a felmenthetetlen, nyugdíjba küldhetetlen pártállami kommunista bírók és az általuk saját ideológiájuk szerint kontraszelektált, saját kádereikkel feltöltött bíróságok sem azok.
Szerintem ő küzd azért, hogy változzon a hazai jogszolgáltatás, de ez kevés. Sokkal radikálisabb változások lennének szükségesek.
A nyakatekertséget és Sólyomnak a Zétényi féle igazságtételi törvény elmeszelésekor hozott érvelésében és a reprivatizáció megakadályozásában láttam első alkalommal. A gengszterváltás lényege ma is a kommunista diktatúra működtetőinek, haszonélvezőinek büntetlensége, érinthetetlensége és a rosenfeld által elrabolt magánvagyon további rablók kezére játszása, az eredeti tulajdonosok és az egész társadalom kisemmizése.
Azt a budapesti választási rendszer fideszre szabásánál fajsúlyosabb gondnak érzem még ma is.
Felhívnám a figyelmedet arra, hogy a fajok tömeges kihalása az évmiliárdok során több alkalommal és általunk nehezen meghatározható ütemben és mennyiségben történt és nincs olyan kutatás, ami a kipusztulások okait, sebességét a bioszféra történeti távlatában képes lenne reprodukálni és rétékelni. Ez egy szalmabáb, aminek vannak valós elemei (túlhalászat, esőerdők kiírtása, elsivatagososdás, invazív növény és állatfajok megjelenése, GMO stb.) de szlogenszinten egy (rossz) blöff. Azt javasolnám lokális, egyedi, jól körülhatárolható ökológiai problémákkal foglalkozzatok, azok jól megfoghatók, jól értelmezhetők és kezelhetők is társadalmi konszenzussal.
A lumpen rétegeket nem kell támogatni.
A bűnözőknek, munkából (önhibájukból)boldogulni képteleneknek pedig nem fizetünk védelmi pénzt.
Semmi esetre sem.
Megvédjük magunkat és az értékeinket, ha az állam erre nem képes, akkor kisközösségi, családi összefogással.
klasszikus ballib érvelés a szegénység és lumpenrétegek támogatását ezzel az aljas és sunyi zsarolással egybekötni és ilyen értelmezésben tűrni/támogatni a bűnözést.
Nem javasolom, hogy terjesszétek, mert nem népszerű álláspont a békés adófizető többség körében sem a városok liberális hatalom által közpénzekből szlömösített gettóiban, sem a rendőri/ügyészi/bírói félrenézéssel/tűréssel/támogatással cigánysúlytotta vidéken sem.
Ezek azért rossz példák, mert pl. a Róma akkor kezdett erőssé és igazi nagyhatalommá válni, mikor a köztársasági kormányzás formailag ugyan nem defacto azonban megszűnt. Hogy aztán bekebelezze a Görög demokráciát is.
Ott a pont.
Én azt gondolom, hogy meg kellene szüntetni a gyermekek után járó támogatás minden formáját !
Ezt úgy értem, hogy aki eddig kapta, az kaphassa ez után is, (senki ne haljon éhen) de a mostantól születendő gyermekekre már nem járna.
Én sem a segíjért vállaltam gyereket, más se tegyen ilyet. Aki úgy érzi fel tud nevelni 3 gyereket tisztességgel, tegye. De ne azért csináljon valaki mondjuk 7 gyereket, hogy aztán a társadalom nyakába varrja a terheket.
(kicsit hosszúra nyúlt, úgyhogy ketté szedtem...)
Vannak nyíltan vállalt értékvállalásaink, amelyhez tartjuk magunkat. Ám ezek egyaránt táplálkoznak hagyományosan "bal" és "jobb" oldali értékekből is (csak zárójelbe, már az érték alapú politizálás önmagában is inkább jobb mint baloldali).
Például kiállunk olyan hagyományosan baloldali érték mint a politikai vagy gazdasági (értsd, pl multik pénzpumpája az országból, dolgozók kiszipolyozása stb.) elnyomás ellenni kiállás vagy a társadalmi igazságosság (ami egyébként klasszikus keresztény érték is, csak valahogy balra sorolódott...) - a magyarországi (ál)baloldal ezeket csak retorika szintjén képviselte a gyakorlatában az ellenkezőjét csinálta (erre még visszatérek)
Ugyanakkor ugyan ilyen fontosnak tartunk olyan hagyományosan jobb oldalhoz sorolható értékeket is, mint például az ország hagyományaiból való táplálkozás, és hogy azok organikus továbbfejlődéséből találjuk meg az aktuális problémákra a megoldást.
Illetve olyan, a fenti felosztásba nehezen besorolható értékek, mind a okológiai szemlélet, vagy a társadalmi részvétel és felelősségvállalás hangsúlyozása.
Szóhasználatban még valóban nem tudjuk ezt a kettősséget érvényre juttatni, de törekszünk rá.
Elnézést, rosszul fogalmaztam, a kormány hatalmának az Alkotmánybíróság és az Ombudsman(ok) általi korlátozása tényleg a magyar berendezkedés (német mintára), ettől valóban eltér a francia, vagy az angolszász.
Ugyanakkor ezekben a rendszerekben egyaránt közös, hogy a kormányzat hatalma véges, és olyan intézményrendszer veszi körül amely jelentősen koráltozza a hatalmát, hogy még ha akarna se tudjon visszaélni vele.
(pl az USA-ban a Legfelsőbb Bíróság tölti be az Alkotmánybíróság szerepét, és csak úgy lehet alkotmányt módosítani, hogy kétharmaddal meg kell szavaznia az alsó és a felső háznak, majd utána ezt jóvá kell hagynia az államok 3/4-nek.)
Magyarországon 2010 óta lévő gyakorlat látványosan bontják le ezeket az intézményrendszereket (ez a folyamat, egyébként a rendszerváltás óta tart, és az összes kormány többé kevésbé részt vett benne), és ad egyre nagyobb hatalmat a kormány kezébe, nem sorolom fel újra. Vegyük csak az alkotmánybíróságot, egyrészt ugyebár gazdasági kérdésekben jelenleg már nem ítélkezhet az Alkotmánybíróság - ha ez a szabályozás létezett volna a bokros-csomag idején, akkor nem tudták volna visszadobni a jelentős részét. Szerintem ez jóval több annál, minthogy pontos keretek közé szorították a működését, vagy az a jogilag nehezen megfoggható gyakorlat, hogy a fidesz rendszeresen ír be az alaptörvénybe olyan törvényeket, amelyeket korábban visszadobott az Alkotmánybíróság.
Abban egyetértünk, hogy az egész magyar bírósági rendszerrel komoly problémák vannak, és tényleg el kell tűnniük a posztkádárista bíróknak.
DE attól nem lesz jobb a rendszer, hogy a helyükre fideszes bírókat ültetnek.
Abban egyetértünk, hogy az elmúlt sok évtized elitjét felelősségre kéne vonni, és kapja meg mindenki a méltó büntetését a tetteiért - ehhez azonban független és erős bíróság és rendőrség kellene - és itt visszakanyarodtunk az előbbi témához...
Ez valóban súlyosabb probléma mint a budapesti választási renszer fideszre szabása, de ez nem változat azon, hogy egyrészt a fidesz hogyan manipulálja maga számára a választási rendszert, sem azon, hogy jól memgutatja, hogy mekkora a fidesznek a befolyása az Alkotmánybíróságra (lásd. gátló intézményrendszer lebontása).
A fajok kipusztulásával kapcsolatban kicsit félreértettük egymást. földtörténeti léptékben a fajok időszakos, tömeges kihalása az fejlődés természetes része - Ám én nem erről beszéltem, hanem arról, hogy a jelenlegi tömeges kihalás szinte kizárólag az emberi tevékenységnek tudható be (pl életterek felszámolása, túlhalászat stb.), ami minket embereket fog sújtani a legjobban, mert a természet fog tudni regenerálódni, az emberi társadalomank viszont ez rövid időn belül komoly problémákat fog okozni, pl az élelmiszer ellátásban.
Abban egyetértünk, hogy jobban meg lehet ragadni ezeket a problémákat a konkrétumokon keresztül.
Az (ál)baloldal szociális politikájával alapvető problémák voltak mindig is. Alapjaiban téves volt az, hogy ez kimerült abban, hogy semmi mást nem adtak a szegényeknek csak pénzt - ezzel egyrészt tartósan megterhelték a költségvetést, és rajtuk sem segítettek, mert semmi mást nem tettek, mint továbbra is fentartották a szegénységüket. Ez a "szociálpolitika" komolyan hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához.
Azonban azt is látni kell, hogy a rendőrség sem végzi el a feladatát - pl az sokszor annak, hogy valahol meg tud növekedni a bűnözés az az egyik oka, hogy a rendőrség nem végzi el a feladatát, nem fogja el a tetteseket (a tyúklopási ügyek a legkönnyebben felderíthatő bűncselekmények)
Abban egyetértünk, hogy nem jó semmilyen olyan társadalompolitika, amely nem a bűnözés csökkentését szolgálja.
Erre azonban nem az erőszak leghatékonyabb megoldás, sőt. A kriminológiai irodalom tele van az ehhez kapcsolódó rossz nemzetöki példákkal, amelyek mind azt mutatják be, hogy ha egy oszágban a bűnözéssel szemben az egyre nagyobb erő alkalmazását vetik be, annak minden esetben az a következménye, hogy egyrészt aránytalanul nőni fog a börtönökben lévők száma, és emellett még a bűnelkövetők száma is növekedni fog, fog az ilyen politika másodlagos hatásai miatt. Ezek közül a legnyílvánvalóbb pl. az, hogy ha valakit egyszer lecsunak, egyrészt az egyrészt normális állást szinte biztos, hogy soha nem fog már találni, másrészt a börtönbe megismerkedik más bűnözőkkel és ott jobban kitanulja a "mesterséget", tehát ha kijön nagyobb eséllyel visszaesni.
Ez hangsúlyozottan nem azt jelenti, hogy nem kell megkapnia a bűnözőnek a megérdemelt büntetését, hanem azt, hogy a bűnözést nem ott kell megakadályozni, amikor már elkövette valaki a bűncselekményt, hanem az oda vezető úton. Tehát nem a bűnözés jelenségénél kell megállítani a folyamatot, hanem az okait felszámolni.
És itt jön be a képbe az a szociálpolitika és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, amely az oktatásra, a képességfejlesztésre (és visszaadásra) helyezi a hangsúlyt, tehát arra, hogy a szegény embereket, megtanítsa arra, hogy hogyan tudnak a saját lábukra állni, és kitörni a szegénységből (ilyen szociálpolitika még soha nem volt ebben az országban, és alapvetően különbözik attól, amit eddig bárki csinált)
És hogy lásd, hogy konkrétan mire gondolok belinkelet egy nemzetközi példát, amely a harlemi gettó lakóin az oktatáson keresztül segít (www.origo.hu/itthon/20100411-roma-integracio-magyarorszag-harlemi-modszerrel-oktatna-a-cigany-gyerekeket.html), a másik egy magyar példa, amely agy baranyai kis faluban a cigány polgármester riasztja el a cigányokat a bűnözéstől azzal, hogy megmutatja nekik a börtönöket illetve, hogy keresethej juttatja őket azzal, hogy elkezdett velük zöldséget termelni (www.youtube.com/watch?v=YPZ7aOeIp18).
1. rész.
2010 óta nem bontottak le egy intézményt sem, nem is szólva intézmény rendszerek lebontásáról, ami szintén nem történt meg.
Ez egy üres szlogen, egyetlen intézmény, intézmény rendszert nem tudtál említeni ennek kapcsán.
Fejezd be kérlek, mert komolytalanság amit csinálsz.
Az AB foglalkozhat gazdasági ügyekkel.
Költségvetésiekkel nem.
Anno bokros idején sem foglalkozhatott ilyenekkel, de Sólyomék nem is azzal meszelték el, hanem a bevezetésük rövid idejével és a hatálya alá esők körével.
A jelen bírósági rendszer gerincét, vezetőit kommunista bírók adják és a harmadik sorig az ő általuk válogatott káderek töltik meg a bíróságokat.
45 év felett nincs olyan bíró, akinek a bírói kinevezését ne a helyi pártbizottságokon (területi és bírósági) hagytak volna jóvá.
Az ő beosztottaikat ők maguk válogatták ki, nem Handóék. Kérlek gondolkodj el ezeken, mielőtt fideszes bíróságokról. írsz.
A fajok kihalása mitől "tömeges" mikor volt ennél több, vagy kevesebb és mennyire "gyors" vagy nem "gyors".
A túlhalászás nem fajpusztulást jelent, hanem populációcsökkenést (nem mintha ezt nem kellene megakadályozni, de fontos különbség van a két fogalom között). Az emberi társadalomnak ez nem jelent problémát. Morális problémát jelent, de amíg nem ad a tudomány azokra a kérdésekre választ, hogy mi az a kihalási mérték ami "normális" és mi az ami nem, mi az ami gyors és mi az ami nem, addig ez hitvita.
Az egészen biztos, hogy egyes fajok kihaltak és ki is fognak halni, mert ez a természet rendje.
Mi a mérték és mihez képest beszélhetünk negatív, vagy pozitív változásokról?
2.rész
Az erőszak nem azok oldaláról keletkezik, akiket meglopnak, kirabolnak, akik a békés, törvénytisztelő többséghez tartoznak. Szeretném ha ezt tisztáznánk, mert bármiféle erőszak akkor keletkezik, amikor a deviánsok ezekre az emberekre támadnak.
Ezért itt VÁLASZREKACIÓ, önvédelem a fogalom, amiről írhatunk.
Ezért nem fizetünk védelmi pénzt senkinek azért, hogy ne támadjon ránk.
Ez elvi kérdés és alapos különbség köztünk.
Ehelyett felvilágosítjuk, hogy ha a törvény útjáról lelép, akkor ennek következményei lesznek. Agyonverjük a lakásunkban piszkavassal, vagy eltörjük a kezét, ha az utcán támad ránk, agyonlövi a rendőr, ha fegyverrel támad rá.
Sajnos most nem így van.
A köz- és magántulajdon, a közösségek és a magánszemélyek védelme, önvédelme a kommunista rendőr, ügyész, bíró számára nem élvez semmiféle prioritást.
Sőt.
Jelenleg az államhatalom a bűnözők, a maffia, a korrupt politikusok pártján áll a terheket viselő és az erőszakot elszenvedő társadalommal szemben.
Ezért is veszélyes az az interpretációd, hogy a társadalom a lecsúszottakat vásárolja meg, hogy ne bűnözzenek. Ilyen zsarolásnak a hülyék engednek csak.
NewYork rendjét nem a felvilágosító tanfolyamok állították helyre, hanem az, hogy a rendőrséget kizavarták a közterekre és a ZÉRÓ TOLERANCIA elvét alkalmazva MINDEN, még a legkisebb bűncselekmény esetén is el KELLETT járniuk. Ennek során kiderült, hogy a bliccelők, firkálók, piroson áthatók zöme más törvényt is sértett.
www.hetek.hu/kulfold/200601/bejott_a_zero_tolerancia
A tudomány szerint a föld kialakulásakor nem volt élet. Ahhoz képest most végtelenszer nagyobb a bioszféra és annak "kapacitása" is bár ez utóbbi fogalom alatt nem tudom mit akarnál érteni.
a bioszféra állapotváltozásainak évmilliárdokig semmi köze nem volt az ember tevékenységéhez, ellenben a változásairól tudunk (valamit).
Ezárt téves az a következtetésed, hogy az ember ezen változásokban meghatározó, ahogy az a megállapítás is helytelen, hogy ne lenne az embernek hatása a földre és élővilágára.
De arról fogalma nincs a magas tudománynak, hogy ez a hatás miként viszonyul a földtörténet során történt korábbiakhoz és abban sincs a hiteteken tudományos adat, hogy létezne valamiféle "optimum" és miben állna ez a hitetekben élő "optimális állapot".
A teljes általunk ismert világ jellemzője a folyamatos változás, ezt már az öreg görögök is tudták 2500 éve, de lehet még régebb óta tudja ezt az emberiség, ezzel nem mondasz újat - közhely.
Miért lenne a bioszféra kivétel ez alól. Nem az, sosem is volt.
A szénhidrogénbányászat önköltsége nem változott érdemben, mert a források hozzáférhetősége és kitermelhetősége ugyan úgy különböző, mint 20-30-50-100 éve ezért a kitermelésük költsége is különbözik.
A nehezebben kitermelhető forrásokat korszerűbb eszközökkel termelik ki mint 30 éve, ezért a kitermeléshez, szállításához szükséges erőforrások fajlagos mennyisége nem nő, hanem számos elemében csökkent.
A bányászattal kitermelhető ásványi és energetiaki források nem apadtak el, a felmért kitermelhető készletek stabilan fedezik az igényeket a belátható időtávon belül.
A fenti állítások mögött iparági elemzések és felmérések állnak, melyek bárki számára hozzáférhetők, ha a hangzatos kijelentései mellé forrásokat is akarna használni.
A bioszféra "limitáltsága" nem definiált fogalom. Térben a jelenlegi technológiai szinten "limitált" hiszen a földre és pár úrállomásra terjed ki az ismert "bioszféra". Más "limit" alatt mit értenél?
A többi állításod ezeknél nem különb, de hittételekkel nem vitázok.
A tengerek a talaj savasodása, a különböző társulások degradációja, teljes eltűnése jól mérhető. Ezeket az emberi faj okozza, nem egy vulkánkitörés. A talajok humusztartamának folyamatos és intenzív csökkenését is az ember okozza. Ezek jelentős változások, ahogy a biogeokémiai ciklusok megváltoztatása is jelentős, és meghatározó tényező. Ezek a ciklusok is emberi hatásra működnek máshogy. Ezek a változások csökkentik a biokapacitást, és egyre jobban limitálják az emberi társadalmak gazdasági növekedését. Ezekről már csak az nem halott, aki direkt nem foglalkozik fenntarthatósági, ökológiai problémákkal, miközben beszél róluk. Szívesen veszem, ha mutat pl. olyan szakvéleményt, ami csökkenő rézárakkal számol, olyan bányákkal ahol a kitermelendő kőzet réztartalma nem csökken a 10 évvel ezelőtti bányákhoz képest. Egyébként milyen készletekre gondol? Azért mert valaki azt írja, hogy egy olajpala tenger az USA, egy olajhomok paradicsom Kanada, attól még az iraki, szaudi, stb. kutakhoz képest ezek az új alternatív források bizony nagyon is drágák. Akármilyen technológiával is nagyon drágák. Még úgy is, hogy egy csomó környezetvédelmi rendelkezést nem kell betartaniuk. A limitáltság alatt azt értik, hogy a bioszféra mint rendszer egyes elemei limitálják egymást. Nem lehet egy élőlény akárhol, akármilyen számban, mert nincs elég forrás a létezésükhöz egy rendszeren belül, momentán a bioszférán belül. A források szűkülésével a limitáltság erősebb lesz. Erre sok hülye szerint az a megoldás, hogy még több energiát kell közölni a rendszerrel, hogy ezeket a limitáltságokat legyőzzük. Így jön létre még nagyobb környezetváltozás, még több szennyezés...
A következő marhaságaid közül a legdurvább a humusszal kapcsolatos.
A föld felületének töredéke szolgál mezőgazdasági termelésre.
Ezen területek állapotváltozása szintén nem egységesen negatív, tehát az elsivatagosodás és a talajok termőképességének csökkenése nem általános jellemző és nem is megfordíthatatlan folyamat.
Azt már csak a vicc kedvéért jegyzem meg, hogy a nagy kihalási ciklusok során a talajjelmzők is végtelenül leromlottak, megváltoztak, nem is szólva a többi geológiai folyamat hatásáról, amin lazán túllépsz - sokadjára immár.
Az árútózsdei spekuláció tárgyát képeső (bányászati és mezőgazdasági) termékárakat a termelési önköltségekkel és a felmért, kitermelésre alkalmas készletek nagyságával összekeverni meglehetős slendriánság.
dollardaze.org/blog/posts/2008/October/06/1/Crude-oil-price-1970-to-2008.gif
www.opec.org/opec_web/en/data_graphs/330.htm
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fb/Gas_Reserves_-_Top_5_Countries.png
3.bp.blogspot.com/-ABl3WQP3-HY/Tsgq1Z9s2SI/AAAAAAAAQSo/DneKDXGsHdk/s1600/gasoil1.jpg
Az oktatást ezekkel a linkekkel befejezem, különösen, hogy a sokadik hozzászólásra válaszolok udvariasan korrigálva középiskolákban is oktatott tényekkel a tévképzeteket, hiteket, melyeket források nélkül, kinyilatkoztatások formájában adtok közre.
Ez itt nem zsinat, hanem egy beszélgetés, ahol illik érvelni, értelmes fogalomalkotás/használat mellett, forrásokkal alátámasztva.
Az pedig persze jellemző ezek után, hogy bármiféle "optimum" meghatározására még kísérletet sem tesztek, sem a klíma, sem a bioszféra állapotát illetően.