Abban nincs semmi újdonság, hogy Magyarországon tömegek ábrándultak ki a rendszerváltozás ígéretéből, illetve az elmúlt negyedszázad kiváltságosainak (látszat)szabadságából és (látszat)demokráciájából. Az viszont valahogy most is kimarad a hazai közbeszédből, hogy ezúttal Párizsból kiindulva terjed Európa, sőt már világszerte egy újabb, a rendszerrel szembeni elégedetlenséget megtestesítő mozgalom. A május 15-re meghirdetett globális akciónap lehetőséget kínál, hogy Budapesten is részeseivé váljunk, és megtapasztaljuk, hogyan érnek össze a küzdelmeink.

A francia fiatalok által kezdeményezett Nuit debout („Éjszakai felkelés”) mozgalom, amely a neoliberális munkaügyi reform elleni tiltakozásokból nőtte ki magát, március 31. óta szervez éjszakába nyúló ülősztrájkokat és fórumokat, közvetlen demokratikus tanácskozásokat. Franciaország-, majd Európa-szerte, sőt, már a tengerentúlon is inspirált hasonló kezdeményezéseket. Ezek után globális akciónapot hirdettek május 15-re, a 2011-es világraszóló térfoglaló tüntetéshullámot „Valódi demokráciát, most!” felkiáltással elindító spanyol Felháborodottak indulásának évfordulójára. A kezdeményezéshez Budapesten is csatlakozunk, mert a gondjaink, illetve küzdelmeink összefüggnek, és nagyon is hasonlóak – akkor is, ha a befelé forduló magyar nyilvánosságban ez nem, vagy csak alig jelenik meg.

night.jpg

A népképviselet intézménye itthon is kiüresedett, a gazdasági és politikai hatalom összefonódott. A politikai (látszat)demokrácia egy antidemokratikus gazdasági renddel párosul. Az eredmény: rendszerszintű korrupció. Amit itthon oligarchiának nevezünk, azt nyugaton a leggazdagabb 1% uralmaként emlegetik. A politikai és gazdasági elit elszakadt a társadalomtól, saját kiváltságait védi.
A profit és a hatalom utáni hajsza minden más szempontot felülír. A szegénység, ill. a jövedelmi egyenlőtlenségek akárcsak világszerte, Magyarországon is nyomasztó mértékben növekednek, és így tovább. A világ különböző tájain folyó társadalmi küzdelmek gyakran nagyon is hasonlóak.

A spanyol Felháborodottak és az Occupy világméretű mozgalmát is az ilyen problémák hívták életre 2011-ben. Miután bevitték ezeket a témákat a közbeszédbe, például az egyenlőtlenségekről értekező Piketty-ből sztárközgazdász lett, illetve neves egyetemek tanulmányai mutatták ki, hogy az USA már inkább oligarchikus, mint demokratikus ország. A korábban vállalhatatlannak számító témákat felvállaló szereplők betörtek a mainstreambe. Most tömegek vonultak utcára a magát baloldalinak nevező francia kormány piacpárti (tehát az 1%-nak kedvező) politikája ellen, de a tiltakozásokból kinövő új generációs mozgalom már sokkal többről szól ennél.

A demonstratív, térfoglalással egybekötött, éjszakába nyúló tanácskozások nemcsak az elégedetlenség fórumai, hanem megtapasztalhatóvá teszik a részvételi demokrácia eszményét. Ugyanakkor kis léptékben meg is valósítják azt, köszönhetően a spanyol „Emberek Tanácsa”, vagy a magyar Hallgatói Fórum esetében is használt technikának.
A közelgő május 15-i akciónap Budapesten is alkalmat kínál ennek megtapasztalására, illetve a különböző alulról szerveződő kezdeményezések küzdelmeinek összehangolására.

global_debout2.jpgÚj rendszerváltásra van szükség, egy igazságos és részvételi demokratikus társadalom felé!

Nézzük, mi mozgósítja az elégedetleneket Franciaország- és Európa-szerte! Interjúrészletek a Guardian helyszíni riportjából:

„Olyan társadalmat akarunk, amely többre épül, mint a puszta haszonelvűség”

Ami most Franciaországban történik a Nuit debout által, az nagyon fontos, mert kifejezi, hogy mennyire elegük van az embereknek, ha a politikai képviseletről van szó. Alapvetően mindenkinek, aki baloldali érzelmű, de elárulva érzi magát a fősodor „baloldali” pártjai által. Viszont ennél is többről van szó, hiszen sokan azok közül, akikkel ezeken a gyűléseken beszéltem, sosem szavaztak, vagy többé nem akarnak szavazni.

Úgy döntöttem, hogy részt veszek Lyonban, és szándékozom Párizsba is elmenni a következő napokban, mert a politikusok semmilyen módon sem képviselik az emberek törekvéseit. Olyan társadalmat akarunk, amely többre épül, mint a puszta haszonelvűség és pénzcsinálás.

A gyűléseken az emberek békésen vitáznak számos témában. A közös alap, hogy az emberi élet többről kell szóljon, mint amit azok tartogatnak számunkra, akik kormányozni volnának hivatottak. A találkozók közgyűléssel kezdődnek, ahol az emberek bármilyen témáról beszélhetnek, ami szerintük a legfontosabb. Aztán kisebb csoportok alakulnak a különböző témák körül, mint a demokrácia, cselekvés, feminizmus, ökológia, munkaügy stb. Rendszeresen szavazunk a javaslatokról.


K. Ivanovitch (38), Lyon közelében

„Sosem éreztem magam ennyire a demokrácia részesének”

Az első „Éjszakai felkelésemen” Brüsszelben vettem részt, április 6-án (március 37-én a Nuit debout szimbolikus naptára szerint, amely a dolgok szokott menete elleni tiltakozásként „nem engedi”, hogy március véget érjen – szerk.). Azért döntöttem az odavonatozás mellett, mert úgy éreztem, hogy végre meghallgathatnak, és valami tényleg fontosat vihetünk véghez, nem csak az elnyomottak egy csoportjáért, hanem mindegyikért egyszerre. Ezt úgy nevezik, la Convergence des luttes (a küzdelmek konvergenciája, vagy találkozása).

nuit_debout_bruxelles_08_04.jpg
Amikor odaértem a Place des Barricades-re, ahol a gyűlést tartották, épp csak elkezdődött. Akkor olyan kevesen voltunk, hogy nagyon könnyű volt hozzájutni a mikrofonhoz. Néhányan javasoltuk egy munkacsoport létrehozását annak meghatározására, hogy hol máshol lehetne tartani a demonstrációt, és kezdeményeztük az áthelyezését a Mont-des-Arts-ra, a város központjába. Ez unalmas részletnek tűnhet, de ekkor jöttem rá, hogy mekkora hatalma van mindenkinek a Nuit debout-ban.

Felszólaltam az ügyben, ami érdekelt (elégedetlenségem a kicsi, elszeparált helyszínnel kapcsolatban), és csupán néhány óra alatt meg is oldódott. Sosem éreztem magam ennyire a demokrácia részesének. Már tudom, hogy lehetséges egy másik paradigma, és tudom, hogy ha képes megoldani a problémáit (az európai szintű szerveződés és a hosszú távú cselekvési terv hiányát, stb.), akkor a Nuit debout-nak jó esélye van megváltoztatni a rendszert. (…) Bízom benne, hogy ez a mozgalom egy lépés a helyes irányba, és még ha nem is vezetne közvetlenül semmi különöshöz, akkor is nyomot hagy majd az emberek tudatában.

Elie (20), diák, Mons, Belgium


„A mozgalom széles körű támogatottságnak örvend, de most még bármi megtörténhet”

A kezdetek óta benne vagyok – először március 9-én mentünk utcára, egy szakszervezeti és diáksztrájk részeként az új munkaügyi törvények ellen. A második sztrájk után, március 31-én tüntetők és közösségek egy csoportja úgy döntött, hogy nem mennek haza, és meghirdették a Place de la République elfoglalását #Nuitdebout néven.

lyon.jpgAkárcsak az Occupy Wall Street és az Indignados (spanyol „Felháborodottak”), egy folyamatos mozgósítási hullám(zás) részesei vagyunk, amely szembeszáll az 1% uralmával, a köztér visszavétele és egy jobb világ felvillantása által. A térfoglaló modell szépsége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a politikai cselekvést és az önkifejezés számtalan formáját. Ezt láthattuk Párizsban a hétvégén, amikor barátok egy csoportja faházat épített a téren egy óra alatt, miközben kongói bevándorlók forradalmi dalokat énekeltek a francia gyarmatosításról és egy késő éjszakai vita zajlott gazdaság- és munkaügyi politikáról.

Hétfőn (ápr. 11-én) a rendőrség kiszorított minket a térről, és lerombolta a közösségi kerteket, a közkönyvtárat és az ingyenkonyhákat, amiket létrehoztunk. Este a tüntetők visszavették a teret, de sokkal erősebb rendőri jelenlét mellett. Kedden a rendőrség megakadályozta, hogy az élelmiszert és a hangtechnikát bevigyék a térre, ezzel próbálva megtörni a mozgalmat, de néhány sátor és némi ellátmány így is átjutott.

Most bármi megtörténhet. A hétvége megmutatta, hogy a mozgalom széles körű támogatottságnak örvend, komoly demonstrációkkal, és tízezrek részvételével a gyűléseken, bizottságokban, műhelyekben és koncerteken. A kihívás azonban a lendület megtartása és tovább növelése, más társadalmi mozgalmakkal való együttműködés által. Újabb általános sztrájk lesz április 28-án, és szó van a parlament blokádjáról is, a munkaügyi törvény vitájakor.

Miután a rendőrség kiürítette a teret, ezrek jöttek, hogy visszafoglalják egy hideg, esős hétfő éjszaka. Ez jó jel arra nézve, hogy a mozgalom tartós lesz, de ki tudja, hova jut majd.


Sam Cossar (27), környezetvédő aktivista, Párizs


„Ez csak a kezdet, de igazán határozottnak tűnik”

Öt tanácskozáson/ülősztrájkon vettem részt, mert úgy tűnt, hogy a Nuit debout főleg a számomra elfogadhatatlan munkaügyi reformra reagál. Azonban a viták és beszélgetések jóval tovább mennek.

eur_1.jpgMost már mindenről szó van, ami rossz a társadalomban Franciaországban, de persze mindenhol. A profit elsőbbségéről és ennek következményeiről, a Föld természeti és emberi erőforrásinak felelőtlen kizsákmányolásáról. Úgy gondolom, az egyik közös ok mindenki számára, hogy itt legyen az, hogy a társadalmaink meggátolják a legtöbb embert abban, hogy értelmes életet éljen. Nincs más választásunk, mint összejátszani a rendszerrel, amely katasztrofális társadalmi és ökológiai helyzetet hoz létre.

Úgy tűnik, hogy itt a legtöbb ember többé nem akarja elfogadni ezt. Cselekedni akarunk, részt venni, és megváltoztatni a dolgokat, hiszen a vezetők nem teszik meg. Úgy néz ki, ha magunk akarunk változtatni a dolgokon, először össze kell gyűlnünk, beszélgetnünk és tanulnunk kell, hogy megismerjük egymást egy nagyobb léptékben, türelemmel és diszkrimináció nélkül. Így erős kötelékeket alakíthatunk ki annak mentén, amiben egyetértünk, hogy milyen értékek mentén érdemes felépíteni a társadalmat, amit akarunk. Ez csak a kezdet, de annak elég határozott.


Név nélkül (34), Párizs

A bejegyzés trackback címe:

http://valodidemokraciatmost.blog.hu/api/trackback/id/tr118713156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

@masada: Pontosan. És mi kellene? Szabadság, testvériség, egyenlőség? Ezt már egyszer áljátszottátok kedves franciák. Mi lett az eredménye? 2 és fél millió halott Franciaországban, és Napóleon hatalomra jutása, véres háborúk. Bravo. Ilyen megmozdulásokra azok a hagymázas, lúzer balfaszok járnak, akiknek halvány fingjuk sincs, hogy mihez kezdjenek magukkal a XXI. században.
Baloldaliak, vagyis bizonyára a füstösöknek pénzt, a buziknak pedig jogokat akarnak adni, akik pedig így gondolkodnak, azok a Sátán szolgái...
@na4: áljátszottátok helyett eljátszottátok.
@masada: Szerintem tévedés őket baloldaliakként azonosítani. Ha jobban megnézzük, akkor inkább tradicionalisták, hiszen nem azt mondják, hogy ideje lenne valami új vagy legalább újszerű társadalmi berendezkedést találni, hanem azt, hogy kérjük-követeljük szépen ezt a meglévőt úgy megreparálni, hogy minden olyan legyen, mint régen.

Ez a mozgalom leginkább a saját társadalmi osztályából kiszorult vagy abban helyét éppen nem találó fiatal nyugati elit emberkék mozgolódása, akik mindösszesen csak addig jutottak el, hogy volt valamikor régen (nahát, tényleg hogy eltelt az idő, a hetvenes-nyolcvanas évekig tartó jóléti állam a mai fiataloknak már történelem...) egy jó állapot, amikor szociális és szolidáris a piacgazdaság, van Valódi Demokrácia, a zemberek beleszólhatnak a mibe is, és kéretik szépen a bibit elhárítani, mindent vissza, időgépet a hetvenes évek jóléti államaiba most!

Mert különben.

Mert különben?
A világ nem fog megváltozni. Aki ügyes az gazdag is akar lenni és az is lesz többnyirr...akkor ne legyenek ügyes emberek a földön??? Tök mindegy mit minek hívunk kommunizmus, kapitalizmus vagy fasizmus...mindenhol ugyanaz az ember àll.
@-JzK-:

Ez így téves gondolodás.

Mind a hagyományos bal, mind a hagyományos jobb haldoklik, miután liberálissá züllöttek. Ez a lényeg.

Minden újnak van negatív eleme is természetesen.
@masada: "Aki ügyes az gazdag is akar lenni és az is lesz többnyirr"

Évente születik Magyarországon úgy 90 ezer emberke. Szerinted ezek nem azzal születnek, hogy ők is ügyesek és gazdagok szeretnének lenni? Mit tippelsz, ennek a 90 ezernek mekkora hányada lesz a végén tényleg gazdag és sikeres?
@maroz:

A nagy részük azért születik mert a szülőnek kell a lóvé. Sok gyerek, sok pénz. Szarik rá, hogy mi lesz velük amikor elérik a felső korhatárt.
Melegszik a pite...

Még nem tudják pontosan mit is akarnak a mai világ helyett, de majd az az idő is eljön.
Az éjszakai foxi-maxi forradalmárok valójában unatkozó, mihaszna libsi gyerekek, akik igazi demokráciát akarnak, csak épp képtelenek kiböfögni, h az övék mennyire lenne jobb, mint szüleik neo-szuper-liberális hányása. Üres demagógiát pufogtatnak és ki nem ejtenék szájukon a plutokrata kapitalizmus elpusztításának vágyát. Nem nevezik meg nemzetközi a sakálokat csak általánosságban nyögdécselnek; „puszta haszonelvűség és pénzcsinálás, profit elsőbbségéről, felelőtlen kizsákmányolás”
ezek az éjszakai taknyok nem radikális változásokat akarnak, hanem hatalom átmentést, no és persze azt talán nem is szabad megemlíteni, h bevándorláspártiak, antifasiszták, gyűlölik a nácikat …
A népképviselet intézménye kiüresedett, a gazdasági és politikai hatalom összefonódott, a politikai (látszat)demokrácia egy antidemokratikus gazdasági renddel párosul. Az eredmény: rendszerszintű korrupció. A politikai és gazdasági elit korrupt és elszakadt a társadalomtól, saját kiváltságait védi.
A profit és a hatalom utáni hajsza minden más szempontot felülír és globális környezeti katasztrófába hajszolja a világot.
EZ a probléma, ami általános jelenség a nyugati társadalomban és a tökünk tele van vele. Nem kötődik politikai oldalakhoz, sőt, ezekből van elegünk igazán.
A normális átlagember nem akar gazdag lenni, mert a gazdagság lényegében baromság. A normális átlagember csak kényelmes, tisztes jólétben és szabadon szeretne élni, amit ma már (legalábbis a nyugati társadalomban) mindenki megtehetne, ha nem lenne 1-2 %-nyi barom, amelyik gazdag és még és még gazdagabb akar lenni (vagy éppen csak politikai hatalmat akar) és ezért erőszakkal elnyomja, kizsigereli, kifosztja és tönkreteszi a 98%-ot.
Ezt az 1-2 %-nyi beteg állatot kellene szánalom nélkül likvidálni..., minél előbb, annál jobb.
@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: Mekkora hányada lehet az ilyen "szarik rá"-gyerek a 90 ezernek? Több, mint 45 ezer? Ezt jelentené gyakorlatilag a "nagy részük". És mióta tart?
@Bona Fides: "A normális átlagember nem akar gazdag lenni"

Szerinted ez a normalitás feltétele, tehát aki normális, annak így kellene gondolkodnia. Mit kezdel azzal az ellentmondással, hogy nem így gondolkodik? Hogy debizony, a normális átlagember gazdag akar lenni. Miért is akarna mást? Ez van benne a tudásban, ebbe szocializálódik bele, ez irányítja a cselekedeteit.

A te problémád az, hogy szeretnéd, ha az átlagember másként gondolkodna. Eddig rendben is van, de ez a puszta hittel nem oldható meg. Az átlagember nem attól fog másként gondolkodni, mert szerinted úgy lenne a helyes, hanem attól, ha olyan hatások érik, amelyek átállítják a gondolkodását. Ilyen hatások ma nem érik, tehát még jó ideig úgy fog gondolkodni, hogy ő bizony gazdag akar lenni. Ezt a problémát ma sajnos nem lehet megoldani, nem lehet ez ellen a paradigma ellen hatni, mert nincs se vízió, amit kínálni lehetne sem eszköz az esetleges vízió terjesztésére.

Ressentiment van, irány, cél, stratégiai cselekvés nélküli duzzogás.