A június végén, Londonban kipattant kamatmanipulációs botrányt többen jellemezték már úgy: jelentőségét nehéz túlbecsülni. A skandalum valóban, már csak az ügy szálainak kiterjedtségét, globális jellegét tekintve is világrengetőnek bizonyulhat, ám az általa föltáruló összefüggéseket a mélyen tisztelt főáramú média egyelőre nem nagyon firtatja. (Arról nem beszélve, hogy hazánkban, de még a sokkal közvetlenebbül érintett Egyesült Államokban is a súlyához mérve igen keveset foglalkoznak a témával).

Barclays--008.jpg A szóban forgó ügyet röviden összefoglalva: bizonyítást nyert, hogy a Barclays Capital, a világ egyik legnagyobb pénzügyi cége a 2008-as krízist megelőző és az azt követő években is manipulálta a bankközi kamatszinteket, többek között a LIBOR referenciamutatót (London InterBank Offered Rate – londoni bankközi kínálati kamatláb). A szinte a teljes világgazdaságra közvetetten hatást gyakorló irányadó kamatok manipulálásáért a Barclays-t rekordösszegű, 290 millió angol fontnyi (453 millió USD, kb. 110 milliárd HUF) bírsággal büntették, elnöke és vezérigazgatója is lemondásra kényszerült. A botrány hatalmas felháborodást keltett a brit közvéleményben, például az a videó volt a legnézettebb a BBC weboldalán június utolsó napjaiban, amelyben egy színész a bankárok emberiességét is megkérdőjelezi. Ismét fölerősödött a bankok és a pénzügyi rendszer romlottságáról, illetve a szigorúbb szabályozásról és a büntetőjogi felelősségről szóló vita. A kormány nyilvános vizsgálatot indított az ügyben, parlamenti meghallgatásokat tartottak, miközben egyre több ügyfél fordul el a nagy cégektől és viszi pénzét inkább ún. etikus pénzintézetekhez, helyi takarékszövetkezetekhez, közösségi bankokhoz.

Azonban mindez csupán a kezdet. Hamar nyilvánosságra került, hogy a botrányban nem csak a Barclays érintett, több mint egy tucat vezető globális pénzintézet ellen folyik nyomozás, olyanok ellen, mint a Citigroup, a JP Morgan Chase, a HSBC, a Deutsche Bank, a Credit Suisse, az UBS vagy a Bank of America. Bob Diamond, a Barclays lemondásra kényszerülő feje még a brit központi bankot, a Bank of England-et is hírbe hozta az üggyel kapcsolatban, azt állítva, hogy ők bíztatták cégét manipulációra. A most nyilvánosságra került információk egy évek óta folyó nyomozás eredményei, amely szerint a csalássorozat, legalább három földrészt érint és Észak-Amerikában, illetve Ázsiában bejegyzett kereseteken alapul.
Ugyan az ügy Nagy Britannián kívül egyelőre nem igazán keltett jelentőségének megfelelő, általános fölzúdulást, - hála a vezető médiumok hathatós közreműködésének - a pénzügyi világ alaposan fölbolydult és a felügyelet, illetve az igazságszolgáltatás szervei sem tétlenkedhetnek. Végre olyan, például a deregulációval kapcsolatos kérdések vetődnek föl a legnagyobb sajtóorgánumok részéről is, melyeket már évek óta feszegettek egyes szakértők, aktivisták és filmkészítők. 558309_362921843779234_1316848416_n.jpgMi, akik a pénzvilág és a felső tízezer, avagy az 1% megregulázását is sürgető civil mozgalmak résztvevői vagyunk önigazolást és egyben a paradigmaváltást elősegítő új lehetőséget látunk ebben az egyre terebélyesedő botránysorozatban.
A legnagyobb bankok érintettségén túl fölmerült, hogy az egyébként az Egyesült Királyságban a magyarországihoz hasonló, kiugróan magas üzemanyagárakat szintén manipulálhatták, közben pedig – a Goldman Sachs tavaszi és a Vatikán bankjának nyár eleji botrányai után – rendkívül súlyos vádak fogalmazódtak meg a nemzetközi bankóriás HSBC-vel szemben is: drogüzlettel kapcsolatos pénzmosással és terrorszervezetekkel való üzleteléssel vádolja a bankot az amerikai szenátus egy jelentése. Fény derült a londoni City által lobbizásra fordított hatalmas összegekre, a hitelkártya cégek és bankok közös üzelmeire, miközben a legnagyobb pénzügyi vállalatok egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek. Néhány napja jelent meg a hír, hogy Európában és az USA-ban is küszöbön állhatnak a LIBOR-üggyel kapcsolatos letartóztatások, ahogy a leggazdagabbak által adóelkerülés révén „megtakarított”, minden eddigi becslést fölülmúló összegekről szóló jelentés híre is. A jelentés szerint a vagyon eloszlása a világban még az eddig becsültnél is egyenlőtlenebb lehet és azt is megmutatja, hogy a fejlődő országokból micsoda összegek vándorolnak ki csupán az adóelkerülés révén. Nem mellékes körülmény, hogy hazánk előkelő helyet foglal el a leginkább érintett országok sorában. Végigtekintve ezen eseményeken, mintha egy egyre terebélyesedő dominó-effektust látnánk.

 

A korrupt pénzügyi-gazdasági rendszer valódi arca

2011 őszén, a világméretű rendszerkritikus tüntetéshullám kellős közepén jelent meg egy svájci kutatócsoportnak a világgazdaság megdöbbentő koncentráltságáról szóló tanulmánya. A tudósok szuperszámítógépek segítségével, hálózatelemzés útján bebizonyították, hogy a világ vagyonának és gazdasági hatalmának túlnyomó része multinacionális óriásvállalatok már-már hátborzongatóan kicsiny csoportjánál összpontosul. A tanulmányt - a LIBOR-botrányhoz hasonlóan – jelentőségénél jóval kisebb figyelem övezte a mainstream médiában. Jellemző, hogy a szinte egyetlen magyar nyelvű cikk szerzője is „az önszabályzó szabad piacok” szükségszerű, már-már természetes állapotaként igyekszik beállítani mindazt, amit a tanulmány megállapít, illetve több figyelmet szentel az „összeesküvés-elméletekkel” való élcelődésnek, mint a tanulmányban szereplő megállapítások súlyosságának.
A kutatók a világ mintegy 43 000 multicége közti kapcsolatokat elemezve saját megdöbbenésükre kimutatták, hogy egy aránytalanul kicsi, 1318 vállalatból álló mag közvetlenül ellenőrzi a világgazdaság mintegy 20, az általa tulajdonolt további cégeken keresztül pedig további 60 százalékát. Tovább vizsgálva az adatokat fölismerték, hogy ezen a magon belül létezik egy csupán 147, egymással szoros összefonódásban álló cég alkotta „szuper-entitás” és végső soron itt összpontosul a világgazdaság fönt említett 80%-a fölötti ellenőrzés. Ezen cégek mintegy háromnegyede a pénzügyi szektorból kerül ki. Érdemes még megemlíteni, hogy a tudósok által a hálózatra gyakorolt befolyásuk mértéke alapján összeállított (a tanulmány 33. oldalán található) lista első helyén a LIBOR-ügyben már bizonyítottan vétkes Barclays Capital áll és általában is elmondható, hogy a kamatmanipulálási és a többi aktuális botrány által érintett cégek szinte egytől-egyig a lista előkelő helyein szerepelnek.

super-entity.jpg


A legnagyobb pénzintézeteknek a „LIBORgate-ügyben” való érintettsége, a manipulációban való összejátszásuk lelepleződése a gyakorlatban bizonyíthatja a svájci kutatók által fölvázolt, a leghatalmasabb, szorosan összekapcsolódó cégek alkotta „megatröszt” létezését. Csaknem mindegy, hogy összeesküvésnek, vagy egy elszabadult, a fejünkre nőtt vállalati struktúrának nevezzük, amivel itt szemben állunk az egy globális, végletesen koncentrált hatalmi szerkezet, amely az egyre csak gyűlő bizonyítékok alapján, finoman szólva is velejéig korrupt.

Az összefüggésekről jóval részletesebben ITT.

Kapcsolódó bejegyzés: „Az Occupy-nak igaza volt” – a változás jelei a pénzvilágban

A bejegyzés trackback címe:

https://valodidemokraciatmost.blog.hu/api/trackback/id/tr784676412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Most tudtam elolvasni. Sajnos az angol eredetiket továbbra sem. Viszont mocorog bennem a kérdés, hogy ahhoz, hogy a bankok ilyen hosszan, ilyen tevékenységet tudjanak folytatni, csak a bankárok összefonódására van szükség? Miért is nem vizsgál állami felügyelet ilyen tevékenységeket még bejelentés után sem? Meg fogjuk idővel tudni, hogy milyen gazdasági és politikai csoportok érintettek abban,hogy ez így hosszan fenntartható volt(?)
Mondhatni köztudott, hogy a pénzügyi csúcsvezetőknek jóformán mindenki a "zsebében van".
Ahogy sikerül fölfejteni a szálakat, nagy valószínűséggel számos csontváz fog előkerülni számos szekrényből.
süti beállítások módosítása